gódor miklós

Full HD

2012-01-09T14:08:00.000-08:00

Csak nem hagyott nyugodni a tegnap feltöltött videok itteni csapnivaló minősége....így belinkelem a youtube elérhetőséget. Érdemes megnézni full HD ba...
(jobb alul át kell állítani a minőséget azért..)

http://www.youtube.com/watch?v=rwQazxcCDZY

http://www.youtube.com/watch?v=Zh43a7a_6Fo&feature=mfu_in_order&list=UL

Jó mozizást ! :)

Elmaradt videok...

2012-01-08T13:19:00.000-08:00

Adós vagyok az elmúlt pár héttel. Jópárszor voltam kint, de a szokatlanul enyhe idővel nem számoltunk,sajnos teljesen keresztbe húzta a számításainkat. A sasnak híre sincs, a többi madár is csak félve közelíti meg a kirakott csalétket. Ez a 0 és +10 fok közötti hőmérséklet még a leshez való bejutást is kezdi ellehetetleníteni... A víz meg csak ömlik meg ömlik befelé a tóba...mi lesz ebből??

Az erdei kismadaraim közül csak a "szokásos" leghűségesebbek vannak az etetőnél, igazából jó képet nem készítettem róluk. Tanulgatom viszont a videózás rejtelmeit, kisebb nagyobb sikerrel. A minap végre volt időm a szerkesztéssel is foglalkozni, akkor nézzük szépen időrendben a dolgokat...: Először egy decemberi erdei kisfilm saját hanggal az etetőre járó madarakról. Érdekes benne talán a szajkó hangutánzása, meg ahogy a fácántyúk próbál a magokhoz hozzáférni az etető alatt (0:52) , amugy nem nagy durranás szerintem, pláne ebben a minőségben amiben ide fel lehet tölteni...:

Ezután következzen a tótól is egy kis film "élet pillanatokból" összeállítva ,ami a sasos fotózáskor került felvételre, ez már komolyabb hangszerelést kapott.., köszönet a Csík zenekarnak...:) Ez a film már jobban tetszik nekem...

És végül a nemrég forgatott aktuális kedvencem...:) , szintén "Csíkos" aláfestéssel..:) (mostanában nekem nagyon bejönnek ezek a népzenei hangzások , főleg a term. videokhoz) A dolog pikantériája hogy a szám címe: "Be sok eső, be sok sár " ...na az volt...szegény róka koma is alig bírt vele amikor átkelt a tavon...:)

Ráadásként két fotóval tudok még szolgálni ami ekkor készült és a videon nincs...hiába na, egy géppel egyszerre csak egyfélét lehet mívelni...:

Nos igen...a fotó sokkal részletgazdagabb dokumentum, még ha itt a videot csak kis mértben is tudom megjeleníteni a rögzített full HD formátum helyett, így aztán ezért nem mondok le róla...

Hogy mi lesz a folytatás ? Hát azt nem tudom, ami biztos az a szerkesztés és többszöri átnézés alatt jól a fülembe mászott : "be sok eső, be sok sár...! " ...

Minden kedves Olvasómnak .......

2011-12-25T16:10:00.000-08:00

Jövőre ugyanitt !
:)

Miki

10 óra - 10 másodperc ....

2011-12-25T16:09:00.000-08:00

Két hete már kb, hogy rendszeresen etetünk a "tavi" leshez. Az enyhe idő miatt néha elég "dagonyázósra" sikerül a bejutás, tegnap csak 3x borítottam ki a szánkó teljes rakományát míg beértem....halpikkely és uszony borította a testemet deréktól lefelé...:(
A tavalyi képekből kiindulva, gémekre, kócsagokra, egerészölyvre, szarkára és esetleg rókára, rétisasra lehet majd számítanunk.
Hát ma elérkezett a "szüret" ideje is, hajnalban a felkelő nap már a lesben talált.
Felhő kevés volt az égen, de nagy köd lepte el a tavak környékét. Az első vendég még a nap előtt egy holló volt:

Nemsokára a köd beadta a derekát az egyre erősödő sugaraknak, érdekes látvány volt a ködfelhőn áthatoló napsugár...:

A madarak (főleg egerészölyvek) jöttek-mentek, de leginkább csak mentek... Mintha féltek volna valamitől, nem mertek a les közelébe jönni, nagy távolságokról figyelték a kitett csalétket.
Tavaly ilyet nemigen tapasztaltunk, igaz a minusz pár fok nem a legnagyobb kihívás ezeknek a madaraknak...
Legnagyobb meglepetésünkre az első igazi vendég egy öreg rétisas volt, természetesen "lőtávolon" kívül...:

Nagyot dobbant a szívem amikor megláttam a levegő királyát ! Talán bejön a les elé? Vagy ő is csak távolról figyel ?
Aztán persze elrepült...fel egy magas fára. Távcsövemmel követtem a fáig , ott azonban nem lehetett nyugta ! Egy holló folyamatosan piszkálta ! Nem értettem. Hogy meri piszkálni a levegő urát, akinek a megjelenésekor általában minden madár a szárnya alá dugja a fejét és síri csendben marad, aki a hollónál 2-3x nagyobb ??? De merte. Sőt elkergette a fától is. Egyenesen felénk ! A les felett repültek el pár méterrel, a sas hatalmas árnyat vetve a leskunyhóra...:

Hatalmas volt és nagyon nyugodt. Szerintem ha akarná , óriási csőrével egyszeriben letépné a holló fejét...de nem tette. Csak nyugodtan odébbszállt. Hát úgy látszik ilyen világ ez: a pénzszállító biztonsági őr lop, a rendőrt megverik, a rétisast elkergetik...
Ám hirtelen kettévált az útjuk, az öreg rétisas pedig egy félfordulattal pontosan a leskunyhó elé ereszkedett ! Szívem a torkomban dobogott,nem akartam kattogással, rossz mozdulattal elijeszteni, de nem engedhettem el kép nélkül..:

10 másodpercet töltött a földön, majd megérkezett az üldözője és elrepültek...sebaj !
Boldogan nézegettem vissza életem első , igazi , közeli sasos képét. Sikerült ! "Itthon", nem fizetős, kényelmes, fűtött idegen lesből sok száz kilométerre innen ahogy mostanában szokás, hanem saját magam erejéből, saját leskunyhóban , saját etetéssel. Kivártam az éveket, kiböjtöltem, de megvan ! Biztosan lesz szebb is majd, meg jobb fényekkel, de ennek én most nagyon örülök !
Úgy érzem, így az igazi a beteljesülésem ezzel a nemes madárral ! Itt és így volt megírva, nem volt szabad a dolgok elébe vágnom.
..
Volt időm a képek nézegetésére, a várt madárroham elmaradt. Érthetetlen módon egyetlen szürkegém, vagy nagy kócsag sem jelentkezett. A nap folyamán mindössze egyetlen egerészölyv jött éhségét csillapítani. Szerencsére már messziről le tudtam követni, így nem volt nehéz pár repülős képet is készítenem róla:

Hát ennyi történt ma + néhány rövid video snitt. Egyrészt sok, másrészt kevés, de nekem mára bőven elég...
10 lesben töltött óra , 10 igen értékes, régóta várt másodperc....
Azóta csak a sas jár a fejemben, talán vele is álmodom majd ..álmomban óriási sárga csőröm lesz, 2,5 m es szárnyfesztávom és a magasból nézem ahogy a többi madár érkezésemkor mind riadtan elijed...
Köszönöm a Sorstól a szép karácsonyi ajándékot ! :)

Meggyűrűzve

2011-12-12T13:17:00.000-08:00

Olvasóim talán emlékezhetnek, még márciusban fotóztam ezt a fekete gólyát :

Azután nem sokkal elküldtem a fotót egy madarász ismerősömnek, aki felvette a kapcsolatot a Madárgyűrűzési Központtal. Sokáig semmi, de nemrég viszont érkezett a visszajelzés hogy sikerült beazonosítani ! :

A gólyát 2004 06.21.-én gyűrűzték észak Lengyelországban , (innen 615 km), tehát cirka 7 éves, egészséges és köszöni jól van...:)

Örülök hogy ennyivel is hozzá tudtam járulni a világ ornitológiai ismereteihez...:)

Szezon előtt..hideg előtt...

2011-12-04T21:29:00.000-08:00

Nagyon várom már a hideget, hogy végre beinduljon a szezon... Jobb híján (a szecsői tavakra gondoltam, ahol minden tó épp leeresztve, különösebb madár nélkül szomorúan várja a tavaszi vizet...) ugyan kilátogattam az erdei etetőhöz, de fotózásra alkalmatlan , fénytelen idő volt. Sajnos semmi "extra" nincs az etetőnél még, a szokásos barát-kék-széncinegék, nagy fakopáncs, szajkó, mezei verebek...kb ennyi. Azért összevágtam egy kisfilmet róluk, nem nagy durranás,de talán ami nekem is új, az a nagy fakopáncs "napraforgó feltörési" technikája... Bízok benne hogy hamarosan megérkezik a hideg és beindul az élet...

Az etető beállítása...

2011-12-03T01:00:00.000-08:00

A tél és a hó reménye mindig meghozza a kedvemet , hogy az erdei etetőmhöz menjek leselkedni. Tavalyról jól emlékszem a problémára: a megtöltött etetőt egy nap alatt kifosztják a madarak, ezután pedig (ha nem tudok kimenni..) napokig semmi...se kaja, se madár... Természetesen vannak "rendes" cinegék, akik rendeltetésszerűen használják az etetőt, de vannak mohó szajkók, meggyvágók,mezei verebek akiknek nem elég ,hogy a begyét megtömje napraforgóval, hanem "megőrülve" a sok jóban, szárnyaikkal, csőrükkel szerte szét szórják a magokat, önmagukról megfeledkezve fürdenek a drága napraforgóban. Utána pedig csodálkozva és számonkérően repülnek az etetőhöz, hogy "mi az hogy nincs benne kaja??" A leszóródott magok pedig a környék fácánjainak okoznak örömet, majd benyújtom a számlát a helyi vadásztársaságnak.... A probléma megoldása már régen a fejemben volt, de csak ma jutottam el a tettek mezejére.. A videoban bemutatom az erdőt, az etetőt plussz még azt is láthatjuk, mit tegyen a fotós ha épp nem talál madarat de nagyon "videozhatnékja" van + megmutatom hogy unalmas perceinkben hogyan hozzuk magunkat szívroham közeli állapotba .....:) (ez utóbbi a rövid film végén található) :) Jó szórakozást hozzá ! :)

Megérkeztem....

2011-11-26T15:22:00.000-08:00

Jóidőre eltűntem... de végre itt vagyok! Nem hagytam fel a fotó/videozással, csak idő hiányában volt némi szünet... Nem tehetek úgy mintha semmi sem történt volna...olvasóimnak magyarázattal tartozok tetteimért... Szóval hol is kezdjem...ez úgy volt , hogy ....
..
..
.. Nem nagyon tudom elmondani, igazából a nők az okai a dolognak.....
Aki nem hiszi, álljon itt e videom bizonyításul....:)

Videóval a tavon...

2011-06-20T12:28:00.000-07:00

Régebb óta kacérkodom a gondolattal, hogyan tudnám még jobban átadni olvasóimnak (is) azt a hangulatot, amit egy egy fotózás alkalmával én is átélek. Természetesen a videoval. Mozgóképpel és hanggal ...
Ennek nemrégen teljesítettem a technikai feltételeit is és 50D met egy Canon 7D re cseréltem, mely már "hang és mozgókép rögzítésre is alkalmas".
Ezen technikai fegyverekkel léptem ma hajnalban csónakba, bár video téren kb zéró tapasztalattal rendelkeztem, de hát egyszer ezt is el kell kezdeni.... Természetesen egy ilyen alkalommal mindig ott van az ember előtt, hogy ha ott a téma, csináljon e inkább egy biztos nagy felbontású, szép képet, vagy kockáztassa meg a videot ??...
A video nagy előnye a fényképpel szemben , hogy pl. nem baj ha a téma kicsit messzebb esik. Fotóra alkalmatlan távolság, teljesen jól használható még videora, pláne ha éppen valami érdekes történik. A másik hogy annyira talán nem érzékeny arra sem hogy pont jó fények legyenek és arra sem ha valami pl. belóg. Viszont az AF hiánya ezen gépen elég nagy gyakorlatot igényel..Szval pro és kontra, de én úgy éreztem hogy meg kell próbálkozzak vele...
Komment nélkül, ma az alábbi képek készültek..:

A nap témája ezúttal egy szürkegém volt, mely hallal a csőrében érkezett:

Majd egy mozdulattal felszigonyozta kárász zsákmányát ami néhány pillanat múlva eltűnt a torkában.....

A fenti pillanatnál nem mertem rábökni a video gombra, de úgy érzem jól döntöttem...

Viszont jónéhány snittet készítettem, amiket idehaza vágva, összefűzve elkészült az első "filmem" .... A hang gyenge, a kép hol sötét hol világos, a fókusz is hibádzik néhol, de az enyém. És úgy érzem hogy ez a kezdetleges 14 perc arra jó, hogy valóban nyújthat még némi plusszt ennek a nagyszerű tónak a hajnali hangulatából...

(technikai okokból csak így tudtam megoldani, sajnos ki kell másolni...)

http://www.youtube.com/watch?v=Q9t1xfTnsss

Az első éjszaka....

2011-06-13T12:57:00.000-07:00

Rég vártam a pillanatot, hogy kint töltsem az első éjszakámat a lesben. Igen, ez a les alkalmas egy alkonyati fotózásra, majd kényelmes pihenésre, majd egy hajnali fotózásra is. Gondoltam én...:)
A gát oldalában történő leparkolást még gyakorolnom kell, igaz lecsúszásomban egy rejtőzködő tuskónak és a méteres gaznak is igen nagy szerep jutott...:

Terranóm ha nem is könnyen, de vette az akadályt...:)

Beeveztem és elhelyezkedtem "szokás szerint"...

Sajnos a madaraknak nem tetszett az evező, lesbe bebújó ember, ez este túl közel nem nagyon jöttek a leshez. Kivéve ezt az egy búbost , alkonyati fényben:

Napnyugta után aztán kiterítettem a hálózsákomat és egy üveg sörrel na meg Vitéz nagybányai Horthy Miklós életrajzi könyvével múlattam az időt. (akár kötelező olvasmány is lehetne , főleg politikusaink részére...)
Lámpaoltás után gyorsan rá kellett jönnöm, hogy "itt kevés a luxus, szolid a kényelem.." ,finoman fogalmazva...: A matrac kemény, nincs kispárna, meleg van na és irdatlan békabrekegés a fülemtől néha pár cm re... Kevés alvás után egy korán kelő szürkegémre "ébredtem", amint a les előtti beszállón gyömöszköl le egy jókora halat a torkán...Fény hiányában csak dokumentum kép készülhetett:

Aztán a felkelő nappal beindult az élet..:

A nap képe ezúttal egy kisvöcsök lett, aki hallal volt szíves tőlem pár méterrel odébb felbukkanni...:), ezúton is köszönet neki ha olvassa... :

Távozásom előtt még egy felbukkanó rétisas borzolta a kedélyeket, de csak igen messziről képezhettem le..:

Az alábbi gólyás kép már este , az utcánkban fészkelő párról készült, gondoltam megcsillogtatom "kreativitásomat"...:)

azért...élőben valahogy szebbek voltak.....

Vadászom, Utamból Kotródj !

2011-05-23T23:02:00.000-07:00

"Lefelé hajlott a nap. Búcsúzóul még betekintett az erdőbe, ahol hosszúra nyúltak az árnyak és a gerlék halk kurrogása végigzsongott a halványlila tájon...."
Kisgyermekes szülők fejből mondják a VUK című halhatatlan magyar rajzfilm első sorait...(is) A mese az örökké vadászni akaró kisrókáról, a simabőrű kapzsiságáról, az elmúlásról és a megújulásról talán nem is annyira "mese",a dolgok nagyon is itt élnek "közöttünk", akár tetszik akár nem. Mint ahogy a rókák is, akár tetszik valakinek, akár nem. Nekem igen ! :) Egyik kedvenc fotótémám a róka. A kölyökróka pedig számomra ennek is a krémje. Sok kritika éri a fajt, melyek nem minden alap nélküliek, ám szerintem több bennük a túlzás és a fent említett emberi tulajdonság együttese. Tény, hogy a róka nem csak (leginkább nem) a "Mari néni kakasát eszi", inkább mindent amit talál: csigát,rovarokat,békát, gyümölcsöt!, stb (ezeket komoly vizsgálatok bizonyítják) na és persze autó által elütött fácántyúkot is...:)) (mielőtt még ezt is a szegény róka számlájára írnánk...)
De ne kalandozzunk el, a lényeg hogy nemrég hosszú hosszú kutakodás után végre egy lakott róka kotorékot találtam ! Árulkodtak a jelek: szétépett sün, megtépázott macskamaradványok, apró lábnyomok a kotorék előtt...Biztos voltam benne hogy lakott. ( a hely természetesen 7 pecséttel M-Zárolva..:) )A második alkalommal ültem ki amikor is végre felnézett már rám valaki:

Olyan álmoskás volt és még nagyon kicsi. Ám nemsokára megmutatta magát teljes egészében,olyan pózban, hogy akár egy kutyakiállításra is vihettem volna, mint új fajjal egész biztos érmet nyertem volna....:

Éhes lehetett, mert az "anyja" által hazavitt tyúkra kis szimatolás után azonnal rátámadt..:

Ám a többieknek fetűnt, hogy hol időzik a tesó ilyen sokáig...gondolták utánanéznek már a dolognak..:

Szegénykémnek ez lett a veszte. Az eddig álmos kis rókák egyszeriben megelevenedtek és mint a kiskutyák, morogva összekaptak...:

A kétszer nagyobb tyúk egy szemvillanás alatt eltűnt a rókalyukban...legnagyobb bánatomra...
A kis morcosnak csak ez az egy szál toll maradt mutatóba...(pont mint a Vukban a Karaknak...) nekem pedig, hogy megcsináljam vele a nap képét...:) :

Csak elképzelni tudom hogy mi mehetett a föld alatt, talán majd egyszer egy rókalyukat is bekamerázok...;)

Száraz tónak nedves partján....

2011-05-03T23:29:00.000-07:00

A pár nappal ezelőtti "felfedezésünkön" felbuzdulva , ma hajnali 3:30 kor már megbeszélést tartottunk a leeresztett 3-as tónál. A tó ugyan le volt engedve, de a víz már folyt bele vissza a befolyó patakon keresztül, így a tó közepén már víz volt. Azonkívül az egész tó egy nagy ingovány volt, nem bírt kiszáradni a meder sem. Az előttünk álló partra viszonylag könnyen le lehetett jutni, de a túloldali nádas elé (ahol a madarakat is láttuk) az átjutás lehetetlen volt. Tudtuk hogy fotózásra csak a mai napunk van, utána a víz elnyeli az ingoványos, parti madarak számára ideális részt.

"-Miki te átmész ?
-Én....,hát, át !
-Akkor én is !
-Arra kíváncsi leszek !....
-Miért? Van olyan ahová te bemész én meg nem??? (kacagás..)
-Háát.... Szerintem van..."

Rövid tanácskozás, sárbaragadás és próbálkozás után a többiek úgy döntöttek hogy maradnak ezen az oldalon, én pedig úgy, hogy megpróbálom a lehetetlent: átjutni a paradicsomnak tűnő túloldalra, maximum visszafordulok....
Elindultam megkerülni a tavat, nádtorzsáról nádtorzsára próbáltam meg előre haladni, de 20m után térdig süllyedtem az iszapba....Először még tréfásnak is tűnt a dolog, de aztán rájöttem hogy a legkevésbé sem az. Csizma maradt, lábam kijött... Jó 5-6 percnyi küzdelem után a mocsár végül visszaadta a csizmámat is...Tovább ! .....Lassan haladtam, nagyon lassan. Sötét volt még bőven, és iszonyatos mocsárszag terjengett párás levegőben. Minden lépést nagyon meg kellett fontolni. Nagyon zavart a sok cucc is amit cipeltem,mindkét kezem tele volt, na meg a nagykabát, ami álló helyzetben jól jött a hajnali csípősségben, de ebben az erőltetett menetben teljesen beleizzadtam. Jó 20 percnyi küzdelem után elértem a befolyó patakot. Itt jöttem rá , hogy teljesen értelmetlen volt amit eddig csináltam, ugyanis a patakon lehetetlen az átkelés. Kimerülten próbáltam gondolkodni a sötétben, majd el akartam indulni vissza. Igen ám, de attól tartottam hogy mire visszaérek lehet hogy pirkad és bezavarom a többiek fotózását. Mit tegyek?? Végül úgy döntöttem hogy megpróbálom a lehetetlent, és átkelek a patakon.... Szerencsére találtam pár erősebb nádtorzsát és elfogadható mennyiségű vízzel a csizmámban, négykézláb átverekedtem magam a túlpartra. Innen tudtam hogy nincs visszaút, de ha beragadok a sárba, akkor senkinek a segítségére nem számíthatok. Sajnos pár kisebb befolyót még itt is le kellett küzdenem. Szerencsére lassabban virradt mint gondoltam, így még sötétben elértem a kiszemelt területet, ami a többieknek szembe volt ugy 80-100m el. Elkezdtem felállítani a fekvő lessátrat, ekkor jöttem rá hogy az ez alá szánt zöld ponyvát elhagytam útközben...20m t mentem vissza, amikor is feladtam a keresést és úgy döntöttem hogy magam alá az iszapba nádat vágok. A nádra tettem a pokrócot, arra a kabátot. Befeküdtem a sátramba majd vártam.Némi aggódás kerített hatalmába, hogy hogyan fogok visszajutni a túlpartra....nem e ázik át a nád alattam és kezd majd el nyaldosni az iszap ? stb.... Mindegy, lesz ahogy lesz. Feküdtem a párás sátorban agyonra leizzadva és kimerülve. Ez is egy olyan alkalom volt, amikor a kitartó fizikumomnak sokat köszönhettem. Pólóban vártam a hajnali fényeket és a jószerencsét, ami ezúttal sem maradt el...:)

Először egy tőkés kacsamama vezette vízre az apróságait. A kicsik köztudottan fészekhagyók, a tojásból kikelésük után szinte egyből a vízbe mennek.:

Majd egy darabig semmi, de a nap felkeltével érezhető volt , hogy a tó végében lévő madárcsapat inkább az én oldalam felé orientálódik...
Majd kiesett a kezemből a gép, amikor egy általam még sosem látott madár közelített: gulipán ! :

Felfelé hajló érdekes csőrével a vízből szűrte ki a reggelijét. Tökéletes fények, tökéletes madár, tökéletes távolság ...és ehhez jött egy sosem látott amolyan "nyújtózkodó" pozíció ! Szólt is a gépem mint a hatlövetű a western filmekben:

Nem győztem betelni a csodálatos madár látványával, minden pozícióban fotóztam:

A gulipán után egy bíbicet sikerült elkapnom, igaz nem túl közel:

A tőlem balról lassan érkező madárcsapatban pedig réti cankót, pajzsos cankót, billegető cankót és sirályokat sikerült megörökítenem:

Nagyon elégedett voltam a "felhozatallal" amikor feltűnt az a madár is , amiért igazából jöttünk. Lassan, méltóságteljesen lépegetett a kamerám elé, hogy végre őt is megörökíthessem: Igen, ő a gólyatöcs :

Szemtelenül lépett be a többiek "lessátra elé", hogy egy képen örökíthessem meg a túloldaliakat vele...:) :

A napot persze nem érdekelte, hogy én egész álló nap elfotóznám a szép madarakat a felkelő nap fényénél, egyre feljebb jött és vakítóvá tette a hajnali lágy fényeket. A madarak is csendesedtek, így éreztem hogy ideje indulni. A visszaút kevésbé volt veszélyes, annak ellenére hogy a túlpartról vegyes érzelmekkel drukkoltak nekem... Ma eléjük nem ment semmi...:(
Azt sem bántam, hogy visszafelé már combig merültem .....fantasztikus reggel volt..:)

Első nap az új lesben...

2011-05-01T23:37:00.000-07:00

Természetesen nem húztuk sokáig az új vízi les próbáját...a hajnal már ott talált minket másnap. Sajnos elég fényszegény idő volt és a madaraknak is idegen volt még a hirtelen ott termett "valami", nem jöttek igazán közel így értékelhető kép nem készült. Ma viszont ismét próbát tettünk.
A fő fogás természetesen a búbos vöcsök volt ma is. Erről a fajról készült a legtöbb fotó, pl "osonós":

"felegyenesedős":

fejrázós:

ajándék adós:

balhés:

egyszerű szép portré:

és az eső eleredése után persze esős is:

A szárcsák sem maradtak tétlenek, sajnos nézeteltérésüket csak messziről fotózhattam:

A nap képe ez a billegető cankó lett, ami a reggel a jégmadárnak leszúrt ágamon pózolt...:

A mai fotózáson közreműködtek még:
szürkegém:

nádi sármány:

...és csak a dokumentáció kedvéért:

kárókatona:

kék vércse tojó:

kormos szerkő:

és egy valószínűsíthetően elkóborolt sztyeppi sirály:

A les összességében jól működik, bár az az érzésem hogy még szokniuk kell a madaraknak. Valószínűleg a költés befejeztével még nagyobb forgalomra számíthatunk, amikor majd vezetik a fiókáikat.
Rengeteg cankófélét láttunk nagy csapatokban a tó felett körbe körbe repülni, majd időre eltűnni.Hazafelé indulva az az ötletem támadt, hogy nézzük meg az utolsó, leeresztett tavat is.... Odaérve belenéztem a távcsövembe és majdnem leültem: a rengeteg cankó mellett egy gólyatöcsöt láttam csipegetni a leeresztett (de már feltöltés alatt álló) tóparti mocsárban. De jó is volna ezt a ritka madarat lencse végre kapni ! És elkezdtük gyártani a haditervet......

lesépítés(ek) 2.

2011-04-24T15:28:00.000-07:00

Nem volt elég a lesépítésből tegnap...,ha már így belejöttem ma is kimentem, hogy a réten lévőt áttegyem egy új helyre, ahogy már régen terveztem. Végül egy teljesen újat építettem röpke 1,5 óra alatt:

Aztán elégedetten indultam hazafelé amikor megláttam egy őzet legelészni úgy 100m re.
Kocsiból ki, cserkelés....olyan jól sikerült hogy a végén már nem fért bele a barkás bak a 400 as ba... Kár hogy felhő takarta a lemenő napot, ellenfényben nagy kép lehetett volna..:

Lesépítés(-ek)

2011-04-23T23:04:00.000-07:00

Régóta érlelődő nagy projecten dolgozunk mostanában: "újságos Sanyi", "taxis Alf", "rendszergazda ZSombi" , "kisMiku...:)" és "jómagam én", egy komoly vízi lest építünk. Olyat amely egész évben használható, fűthető, kényelmes, jó helyen van, stb...szval full extrásat..:) Sokat dolgoztunk rajta, sajnos szó szerint "égett a kezem alatt a munka"... Íme néhány werkfotó a teljesség igénye nélkül...

Aztán némi segítséggel a helyére is került... köszönet Doman Zolikának a daruért meg a tulajnak Miklósnak a motoros csónakért, mert e nélkül még most is eveznének.....:

Aztán szerencsére minden a helyére került, szerintem szép lett..:) igaz a megközelítése kicsit kalandos...(csónak):

....és tavasz a tónál...

2011-04-03T12:42:00.000-07:00

Tegnapi eredménytelenségem olyan mély sebeket hagyott gyermeteg lelkivilágomon, hogy ma is ki kellett hogy üljek fotózni...:) Kíváncsi voltam hogy van e valami változás a tónál. Természetesen már sötétben úton voltam, bár ma valahogy nehezemre esett a felkelés... Amikor út közben pedig a kelet felől érkező sötét felhőket megláttam, komolyan elgondolkodtam hogy hazamegyek és visszafekszem aludni....
A lesben természetesen "megvárt" a 10 cm es vízállás, sebaj, ez nem tántoríthat el... Vártam várakoztam. Ami feltűnt hogy a múltkorihoz képest sokkal több a szárcsa és az is hogy a főszerep a tónál immáron az övék és nem a búbosoké. Hatamas zajjal járó csetepatéjukat sajnos most csak messziről szemlélhettem. Viszont arra jó volt, hogy a balhé a többi madarat a tó túloldaláról kicsit felém szorítsa. Ekkor képeztem még fény nélkül az épp tollászkodó cigányréce gácsért is:

Lassan kezdett felszakadozni a felhőzet, néha egész szépen akár egy percig is átszűrődött rajta a hajnali napsugár. Közben a tojó egyre közelebb húzódott a gácsérunkhoz, majd ezután olyan történt amit eddig még sohasem láttam ! Megkerülte a gácsért és szemből úszott rá a vízre hajtott fejjel, hogy aztán újra megkerülje:

Először nem tudtam mire vélni a magatartását, de a következő pillanatban megvilágosodott minden ...Figyelem ! Kommentár nélküli , +18 as jelenetek következnek ! :) :

Igen ! Cigányréce násznak lehettem tanúja ! Fantasztikus volt, még hasonlót sem láttam soha, és pont sütött a nap is...

Ezután a hím még tollászkodott egy kicsit, láthatóan jól érezte magát...:)

A mókának egy őrült bütykös hattyú ámokfutása vetett véget, amikor ugy 100m ről minden indok nélkül elkezdett rám támadni ! :

A lomha nehézbombázó felszállás után kb 60km/h val jött felém, majd a les előtt kisebbfajta cunamit idézve elő , ugy 20cm re állt meg.. Később kiderült, hogy szépségének megbizonyosodására jött a lesem üvege elé, ez volt ilyen sürgős... (nem ismerem a hattyúk ivarát, de biztosan a tojó lehetett...) Pár percig nézegette magát az üvegem tükrében,majd távozott...:

A víz szerencsére gyorsan lecsendesedett és a nap is egyre többet sütött.
Egy szárcsa egészen közel merészkedett a leshez, még az objektív mozgása sem zavarta..:

A túloldalon pedig az egyik búbos vöcsök valamit cipelt a csőrében..:

Alig lőttem rá egyet kettőt, máris a nap második olyan jelenete következett amit még sosem láttam ! Az úszó madárral szemben egyszer csak megjelent a másik búbos is, annak a csőrében is hínár volt. Majd mind a ketten egymásnak nekifeszülve, néha csüdig kiemelkedtek a vízből, és látványos pancsolás közepette "szerelmet vallottak egymásnak" ! Gonolom a hínár pedig a szerelmi ajándék volt... A hihetetlen jeleneteket "géppuska" üzemmódban követtem a gépemmel:

Rendkívül boldog voltam hogy ilyen jeleneteket láttam és fotóztam. Hosszú percekig csak néztem a gépben az elkészült képeket. Eddig hasonló "ajándékosdit" csak a gyurgyalagoknál fotóztam.
A tavon igazából hasonló fajok voltak mint a múltkor is, de valahogy most mozgalmasabb volt az egész.
Egy vörösgémet láttam még a nádba bújni, immáron biztosan megérkeztek ők is:

Épp az indulás gondolatával foglalkoztam amikor a barna rétihéja már vagy 5x szállt le a les mellé a gátra és vitt a fészekhez valamit. Elhatároztam hogy óvatosan kinyitom az ablakot és megpróbálom röptében elkapni üveg nélkül a következőnél, már ha lesz következő...... Volt....:)

Hát ilyen egy szorgalmas barna rétihéja hím, gyűrűvel a lábán...:)

Ezek után tényleg nem volt maradásom. Sokkal többet kaptam mint amire számítottam, szinte zavarba ejtő módon. Nem csak képileg, hanem élményileg is nagyszerű volt ez a nap !A tó megint bizonyított... köszönet neki is.

Tavasz a réten...

2011-04-02T12:06:00.000-07:00

Pirkadatkor már a nádi lesben ültem, izgatottan vártam mit hoz az első tavaszi hajnal a réten... Látszott hogy napos, jó idő lesz ma, ez a kedvencem, amikor a hajnali párás sötét rétre egyszer csak rátör a nap fénye, melege....:)
Egy tyúk még szinte sötétben jött ki a nádból:

A nap pedig fokozatosan kezdte felőrölni a ködöt, gyönyörű , rövid ideig tartó fényjáték közepette...:

Pár percem volt csak arra hogy telével is megfotózzam ezt a "színjátékot". Élesség itt, élesség ott, komponálás, katt-katt.....

A nád mögött csodaszép narancssárga hátteret adott , nem bírtam kihagyni..:

A nap feljött, de sajnos téma nem érkezett a nádból. Pedig a természet, ha még nem is 100% on , de teszi a dolgát. A patak túloldalán őzek legelésztek, nyulak kergetőztek. A pacsirták szikrázó énekébe itt ott egy kakas kiáltott bele. A cigány csuk pár pedig már a fészek építésével van elfoglalva. Szerencsére rövid pihenőre a kunyhóm mellett is meg-megálltak néha egy "trillarára":

Korszakalkotó képet ma nem készítettem...ilyen is van, talán majd máskor. Elfogadtam hogy ma nekem ennyi lett megírva,így aztán lassan hazaballagtam ...

Tavaszodik...

2011-03-27T13:40:00.000-07:00

Épp ideje...A tél ellőtte az utolsó puskaporát is és egy időre úgy tűnik elvonul...
Szép volt, elég volt...
...
Alig vártam amikor hajnalban nem a csendre és hidegre ébred az ember, hanem hogy madárfüttytől hangos a kert. Ébred a természet. Mindenhol. Megállíthatatlanul.
Ma úgy döntöttem hogy nem a kertre "koncentrálok", hanem meglátogatom téli képeim helyszínét, a vízi lest. Nemrég sétáltunk arra, (komoly terveket szövögetve) egy új, minden eddiginél jobb les terepszemléje miatt, ezért tudtam hogy emelkedett a vízszint. Tudtam hogy a hasalós les használhatatlan, az ülősbe pedig lesz 1-2cm víz, de ami hajnalban fogadott az még engem is meglepett:

Általában azért mindig van "B" tervem is, ez jelenleg a mellcsizma volt...
Szóval a "spártai" körülmények között elhelyezkedtem , felszerelkeztem és figyeltem a tavat.
Ahogy kivilágosodott jól látszott hogy a tavon rengeteg madár van, igaz elég messze tőlem..:( A nyílt víz madarai domináltak, gémféléknek ez a vízállás egyértelműen magas, ők inkább a nádba a sekélyebb részen maradtak. Amiket hirtelen távcsővel meg tudtam figyelni, azok a böjti-, barát-, cigány-, tőkés réce, búbos vöcsök, kis vöcsök, szárcsa, csér, és egy bütykös hattyú, amely annyira tetszett önmagának hogy másfél órát képes volt pózolni a hasalós les üvegének tükrében...:

Aztán lassan kezdtek közeledni is a madarak, de sajnos az egész ott tartózkodásom alatt valamiért kerülték a leshely közvetlen közelét. Mondhatni hogy végig lőtávolon kívül maradtak, így igazán jó képet nem sikerült csinálnom róluk.
Először egy cigányréce került objektív elé:

Majd aminek igen megörültem, azok a csapatban érkező böjti récék voltak:

Közben a levegőben is akadt látnivaló, egy hím barna rétihéja hordta szorgalmasan a fészeknek valót a nádba:

Majd alig hittem a szememnek, egy kuriózumnak számító fekete gólya repült el felettem. Csak hab volt a tortán , hogy viszonylag jól látszott a madárjelölő gyűrű a lábán. :

Ezt a brekit csak a magam szórakoztatására teszem fel, érdekes látvány volt ahogy a sima víztükörben úszott felém...:)

Azért is az egyik kedvenc vízi madaram a kis vöcsök, mert ő a legbizalmasabb , már ami a les megközelítését illeti...(persze ő is tudja hol a határ...) :

Nos, ami a "főételt" illeti, azok a búbos vöcskök lettek volna... Az ő életük ilyenkor a legmozgalmasabb a tavon. Biztos voltam benne hogy több pozícióban is el tudom őket kapni, sajnos azt magam sem gondoltam hogy csak ilyen messziről.:
Ezt a halas "képet" pl szabad szemmel nem is láttam, csak itthon a gépen...:

Természetesen már párba álltak, jelenleg a területek "felosztása" zajlik. Jaj annak aki a másik területére téved ! Ilyenkor látványos (és hallható..) csata zajlik, a fotós nem kis örömére..:

A csata végeztével jól esik az elismerés, párja gyengéd mozdulattal simult hozzá....

....hogy aztán megkezdődjön a pár másodpercig tartó udvarlás-fejrázás...mely kívülről egy teljesen szabályos "szivecskét" mutat ! Hát nem bájosak ??? :)

Szerencsére azért néha kicsit közelebb is merészkedtek, és megmutathatták valódi szépségüket nászruhában:

Annak ellenére hogy igazán kíváló képet nem készítettem, nagyon mozgalmas és érdekes napot tudhatok magam után. Idén az első alkalom amikor megérintett a tavasz szele, ehhez pedig elengedhetetlen volt hogy lássam hogy a természet hogyan kezd ébredezni. Ehhez nagyon jó "partner" a tápiószecsői tavi világ. A madarak nem foglalkoznak semmivel, csak amire a Sors teremtette őket, udvarolnak, esznek, isznak,fészket építenek,pihennek, néha begurulnak egy kicsit... (na és persze kikerülik a leskunyhómat...de remélem nem sokáig ! )

Betolakodó...

2011-03-08T00:30:00.000-08:00

Pár napja ,a rókán felbuzdulva, konzerves macskakajával húztam körbe az istálló környékét és a szagot elvezettem egészen a fán keresztül be az istállóba. Hátha...
A maradék kaját a hálóban hagyva felakasztottam egy gerendára úgy 1,5 m magasba...
Ma reggel meglepődve vettem észre , hogy a csalin kívül a gerendán hagyott macskaeledel is eltűnt ! Milyen róka lehet az amelyik felmászik a gerendára????
A választ a memóriakártyán találtam....:

Tehát macskaeledelre macska....:(
Nem értem ma reggel miért néztek értetlenül rám a boltban , amikor dobozos rókaeledelt kértem??? :)

váratlan vendég...

2011-03-03T03:42:00.000-08:00

Aki néha néha betekint a naplómba tudhatja, hogy infracsapdás nyest fotózásra pazarolom a drága energiámat...Ki tudja, hátha egyszer nekem is beüt a "lottó ötös"...
Egy elhagyott istállóban van felállítva a gépezet, háttér fel, csali ki, és vár és vár és elromlik és szerelem és újra felállítom és vár és vár és szerelem és............
Így megy ez már hónapok óta.
Aztán ma beütött a lottó....mondjuk kettes... Hát, ez is valami.
Az éjszaka leple alatt, egy nem várt vendéget fogott a rendszer:

Nos igen, csak érdekesség képpen raktam fel, hogy egy "zárt" istállóba mik megtörténhetnek... az "ötös találat" még várat magára....

Kemény hidegek országszerte avagy a "lét a tét"...

2011-02-01T11:34:00.000-08:00

Igen komoly hideggel búcsúzik a január, a hőmérő akár -12 C fok alá is süllyed helyenként. Ilyen hidegben több minden is történik a világban: pl.: a víz megfagy...jég lesz belőle...:) vagy pl. az állatok kevésbé találnak élelmet és a könnyebb zsákmány környékére koncentrálódnak...
Pontosan e kettő dolog kellett hozzá , hogy két őrült természetfotós (nevezzük őket mondjuk Sándornak és Miklósnak...) egy raklapokon vízben álló hasalós lesbe kuksoljanak hajnali 6 órától délután 5 ig hálózsákban... De hát a sikert nem adják ingyen. Nem mondanám hogy "biztosra mentünk", de azért valószínűsítettük hogy ma lesz élet a les előtt.
Alig világosodott ki, egy ölyv máris lecsapott a kajára,majd egészen közel, portréra alkalmas távolságra is bejött:

Az ölyvek után szarkák érkeztek, vicces futással közelítették meg a csalit:

Az ölyvek gyakorlatilag egész nap jöttek mentek, és folyamatos balhéba voltak mind egymással mind a szürke gémekkel. Érdekes hogy egyedül a szarkákat nem bántották, megfigyelésem szerint azért mert a szarka sokkal fürgébb mindegyiknél és idővel rájöttek hogy esélytelen és egyben időpocsékolás is a szemtelen szarkákat hajkurászni. Maradt a mogorva "szemmel verés"....:

Lassan a szüke gémek sem bírták tovább és egyre közelebb húzódtak:

Ekkor már érezhető volt a feszültség a levegőben, majd rövidesen be is robbant a puskapor..:

A két gém a "bemelegítés" után úgy felbátorodott, hogy még az ölyveknek is nekimentek. Úgy érzem, ekkor készítettem a "nap képét":

Ezután viszonylagos csend lett, majd egy igen érdekes kinézetű szürkegém érkezett:

Majd egy nagy kócsag közelített , de neki ez a puskaporos hangulat túl sok volt ahhoz hogy megközelítse a vitatkozókat. Csak távolról és igen érdekes pózban szemlélte hátha leesik neki is valami a közös asztalról:

Nem mondtam még a "nap fénypontját", ami sajnos csak tényleg egy pont volt... Egy öreg rétisas ereszkedett le a les elé, de mintha csak az lett volna a cél hogy lábával a jeget érintse, azonnal el is ment...kép nélkül.
Mint említettem megvártuk hogy besötétedjen, és csak ezután hagytuk el a lest, amit már nem bántam,mert minden alkatrészem teljesen elzsibbadt... Amelyik nem, az pedig megfagyott.... Ennek és a teljes megfázás ellenére, azt kell mondjam: MEGÉRTE !

Enyhülés...

2011-01-09T14:05:00.000-08:00

Egy hete már hogy enged a tél, és a maradék hó is lassan megadja magát a fizikának... Mára erdei kirándulást terveztünk a nagyvadas területre, igaz nem pont így: hatalmas köd, ropogó hó, váltakozó szélirány. Sajnos meg is lett a negatív eredménye a dolgoknak, több km es séta után semmit sem láttunk. Valszeg az állatok sokkal előbb meghallottak minket, mint ahogy mi megláttunk volna őket...
Aztán egy etetőnél megpihentünk egy kicsit. Teljesen kihalt volt ez is, ilyen enyhe időben inkább az erdőben keresgélnek a vadak. Aztán kb 20 perc mulva egy árny suhant az etető felé hangtalanul:

Az etetőhöz érve hirtelen megfordult és felénk közelített ! :

Majd ugy 20m re megállt tőlünk és csak bámult hogy ki ez a két "marha" aki vasárnap délben ekkora ködben nem bír otthon maradni... Sajnos nem fért bele a 400 as objektívbe, de azért egész jó portrét engedett magáról:

Éreztük hogy ez a max amit a mai napből ki lehet hozni, ezért aztán Sanyival megindultunk hazafelé...

Újévi ajándék...

2011-01-02T23:43:00.000-08:00

Ma , szabadságom utolsó napján, kissé későn keltem, de annál gyorsabban öltöztem miután megláttam, hogy bizony hosszú idő óta ujra tündöklően süt a nap...De jó volt végre így nekiindulni a napnak ! Kisfiam ugyan nehezen engedett el, de miután nagy nehezen tőle is beszereztem a kellő engedélyt (2 szaloncukor volt az ára...), felhívtam Sanyi barátomat hogy kijön e velem a lesbe.Ő a családnak szentelte a mai napot,így egyedül keltem útra. Nem sokat szöszöltem, 30 perc mulva már a lesnél voltam. Érkeztemkor 3 ölyv repült el. Rövid pakolászás után elhelyezkedtem majd vártam és figyeltem a befagyott tavat. Fél órai tartózkodás után rájöttem hogy a hús csali nem megfelelő oldalon van, kimásztam és áttettem a bal oldalamra. Újra helyezkedés, újra figyelem... Egy kis vörösbegy csipegetett az ottmaradt morzsalékokból. Kb 40 percig semmi... Ilyenkor az embernek nagyon is jár az agya a lesben, gondolkodik sőt! ábrándozik, mi lenne a jó ha mi jönne, mit kívánnék ha kívánhatnék stb...Azt "találtam ki" magamban, hogy eszem szerint sasnak örülnék a legjobban, de szívem szerint rókának. Nem tehetek róla, a róka az én "Achilles" sarkam. Mindig elérzékenyülök egy szép róka fotótól... Az elmúlt 1 hét alatt is kb 5x voltam kint érte, mentem 20km t, de sajnos kép nem készült.
Szval ahogy így szórakoztatom magamat a gondolataimmal, egyszer csak beszáll a les elé egy szürkegém...:

Nézelődik nézelődik, majd elkezdi csipegetni a morzsalékot...:

Nagyon hálás kis jószág volt, engedte magát fotózni minden féle fajta pózban, portréban, nagylátóval stb..., éltem is vele !:

Gémünk jól elszórakoztatott, de egyszer csak nagy méltatlankodva elrepült... Épp kezdtem volna azon elgondolkodni hogy mit csináltam rosszul, amikor a jobb oldalon feltűnt egy vörös bunda: RÓKA !

Kezem lábam remegett mint tinédzsernek az első randin ! Mintha nem láttam meg hívtam volna be már vagy 20 rókát, de ez itt mégis más volt ! Közel volt, sütötte a lágy napsugár, fekvő perspektívában voltam, havas elő/háttér, téli szőrben stb minden ideális volt ! Nem akartam hogy kép nélkül elmenjen,ahogy a lesre nézett céloztam és találtam. Ezután felkapta a fejét, én pedig az objektív stabilizátor kapcsolóját keresve megzörrentettem valamit, ezt már nem tűrhette. De sebaj, 1 kattintás pont elég volt. 1 akksit merítettem le azzal hogy csak nézegettem a képet a gépben és remegő térdekkel, fülig érő mosollyal mormoltam egy Miatyánkot az égieknek, hogy egy évek óta áhított képet sikerült csinálnom.

Nagy örömmámoromban alig vettem észre hogy megjelentek a fejem felett az ölyvek is..:

Az egyik , a Sanyi által kirakott beszállóra repült:

Az ölyvek mellé két szarka szegődött, hátha nekik is esik le némi morzsa...:

Pár perc múlva pedig elszabadult a pokol ! Ilyet még "live"-ba nem láttam: egy újabb ölyv kérdezés nélkül a már falatozónak csapódott mint egy japán "kamikaze" pilóta, majd elkezdődött a csetepaté! :

A két gladiátor harca kb 1,5 percig tartott, s végül az erősebb győzelmével zárult, aki tudatta a betolakodóval hogy itt nincs helye.

Azért is volt furcsa az egész, mert a bal oldalra áttett nagy darab húshoz nem nyúltak, csak a jobb (a megszokott) oldalon lévő morzsákon veszekedtek. Lehet hogy itt már a kaja csak indok a bunyóra ? Neeeem, nem akarom elhinni hogy már az állatvilágban is ilyenek vannak, ez csak az emberek mocskos világában állja meg a helyét. Egyszerűen hetek alatt ezt szokták meg...

Az ölyvek veszekedése után a győztes evett, a vesztes pedig a les mögötti fára repült. Időközben a nap is mélyebbre bukott, és nagyobb árnyék lepte el az "arénát"... Ideje volt indulnom, megkaptam amit akartam, sőt ! annál sokkal sokkal többet !
Hazaérve a feleségem értetlenül fogadott a korai érkezés miatt,majd eleget tettem a kérésének, hogy a kisfiunk gyerekáldására menjek el velük a templomba... Az első sorban ültem, mégis végig a róka járt az eszemben...:) Köszönet a Sorsnak érte !

Kirándulás a Mátrában...

2011-01-01T13:35:00.000-08:00

Újév első napján sem pihenhet a vérbeli természetfotós...:), mára Attilával egy kis kirándulást terveztünk a Mátrába. Jelentése szerint minden ideális: hideg , hó, és az állatok is lejjebb húzódtak a szórók környékére, szval minden egy helyen. Ráadásul javában tart a disznók búgása, szval nagy reményekkel indultunk neki a ködbe burkolózott hegynek..

Az első szórónál rögtön egy őzbe botlottunk:

Útban fölfelé pedig disznóval, jerkével és muflon kossal is összefutottunk..:

A legfelső etetőnél pedig egy egész csapat muflon fogadott és mintha mind csak fotózkodni akart volna..:

Visszafelé haladva a lenti szórónál egy 20-20 tagú konda fogadott, de sajnos a rossz szelünk miatt rövidesen továbbálltak. Kár értük, mert a kanok eléggé ingerlékenyen "kóstolgatták" egymást, ezt szerettük volna nagyon elkapni.. Azért egy egyszerű disznós képre így is futotta, nagy élmény volt 30-40m ről szemtől szemben állni egy ekkora állattal...

Csak itthon vettem észre hogy milyen vicces képet csináltam, egy kis citromsármány ugyanis modellt állt a vaddisznó árnyékában...

Visszafelé fagyott csipkebogyót ettünk és kristálytiszta hegyi patakból oltottuk szomjunkat, majd még "aligfénynél" két malacot fotóztam.:

Nagyon jó kis napot tudhatunk a hátunk mögött, kár hogy a napfény ezúttal is a felhők fölött maradt...

Minden Kedves Olvasómnak.....:

2010-12-31T13:37:00.000-08:00

Köszönet Nektek, remélem sok izgalmat, érdekességet és szépet tudok majd 2011 ben is bemutatni...terveim ? Na azok vannak..:)
Találkozzunk jövőre ! Sziasztok : Miki

Ismét a lesnél...

2010-12-29T22:56:00.000-08:00

Jópár hideg nap után végre tartósan is megmaradt a leesett 10 cm körüli hó. Sokszor megfogadtam hogy csak akkor megyek ki az uj leshez fotózni, ha végre süt a nap is. Az igazán jó képhez szerintem elengedhetetlen a megfelelő napsütés. 1 hetes téli szünetem alatt erre csak ma volt lehetőségem. Érkeztemkor nagy élet fogadott, fácánok repültek el vagy 10 en, kismadarak rebbentek szét. Nem kellett soká üldögéljek, az éhes madárnép újra visszajött az etetőhöz. Hihetetlen, de vörösbegyről eddig nem volt igazán jó képem, most lett..:) :

Ezután egy szajkó érkezett:

A citromsármány is állandó vendége az etetőmnek:

Csakugy mint a mezei verebek. Akik annyira összeszoktak zsúfolódni a farönkön, hogy egyszer az egyiknek nem jutott leszállóhely, és a másikok hátán landolt....:)

A verebek igen vicces látványt nyujtottak... A széncinegék viszont nem ennyire "szocializálódtak" a saját fajtájukkal, sőt ! , többször perlekedés alakult ki közöttük...Lehet hogy ez már a tavaszi párválasztás "előharca" ?:

A kékcinegék mindig levesznek a lábamról az egyszerűségükkel és gyönyörű tollruhájukkal..:

Sajnos a hiányolt fajok ma sem jelentek meg, így egyre bizonyosabb hogy nem is járnak be az etetőre. (pintyek, meggyvágó, karvaly, őszapó stb) A sok hiányzó miatt mármár iskolai szünet elrendelésén gondolkodtam, amikor egy piros pöttyöt láttam meg a szemközti bokrosban: süvöltő ! Egyik kedvenc kismadaram, jól tudtam hogy sajnos ő nem jár be az etetőre... Sebaj, ha mohamed nem megy a hegyhez....akkor én erre rácserkelek. Felfedve magam kijöttem a lesből, és közelebb osonva próbáltam a süvöltőket lencse végre kapni. Sajnos elég bokros részen mozogtak, de így is életem eddigi legjobb süvöltős képét sikerült megcsinálnom:

Ezzel a süvöltős képpel és vegyes érzelmekkel el is indultam hazafelé... Útközben azon gondolkodtam hogy vajon tartogat e meglepetéseket még számomra idén a lesem, vagy lefotóztam már mindent ami odajár ?

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok minden kedves Olvasómnak !

2010-12-24T05:35:00.000-08:00

Az etetőnél...

2010-12-07T13:14:00.000-08:00

Decembert írunk. Annak rendje és módja szerint beköszöntött a hideg. Kb 2 hete már hogy etetem az átalakított erdei lesem környékét. Eleinte alig jöttek a madarak, pár napja viszont leesett az első hó is, és ez mindent megváltoztatott... Szegénykék nehezen találnak táplálékot a hótakaró alatt, bár valljuk be, etetés nélkül sem halnának éhen, a könnyű csemege mégis messziről az objektívem elé csalja az állatokat. Egy belső "kameraállás" a lesből...:

Még sok csiszolnivaló van a les környékén (beszállófák, háttér, függöny stb) , de azért pár szép képet már sikerült készítenem:

A les egyik nagy előnye a régihez képest hogy nagyobb a kilátás az erdőre. Ennek köszönhetően vettem észre a szemközti dombról közeledő őzet:

Láttam rajta hogy sovány és hogy lassan mozog, de csak a kép nézegetésekor láttam , hogy dróthurok van a nyakán... Inkább nem mondom ki érzelmeimet melyek ezt a világot jellemzik, ezt mindenkinek a fantáziájára bízom, nem szalonképes. Milyen szörnyszülött képes erre? Vajon tudja milyen nyomorultul pusztul el így az állat? Talán ha saját bőrén érezhetné....
(idehaza szóltam vadőr barátomnak, talán ennek a jószágnak megváltás lenne a golyó és ő talán leszedi a többi valószínűsíthető hurkot...)
...
...
Alig ballagott el az őz, szinte ugyanott jelent meg egy róka... Fantasztikus kép lehetett volna,ahogy a csillogó fehér hóban téli bundában figyel...., ha épp nem az objektívem cseréjével vagyok elfoglalva.. Hiába cincogtam, rókám rám sem hederített...rövid szimatolás után elment.
A lesem másik nagy előnye, hogy a jobb oldalán van egy üveg nélküli fotózási lehetőség is. Ezt az ölyves képet így készítettem:

Alapjában véve az első alkalmam volt ebben a lesben, mégis elég sok mindent láttam , még ha jó kép nem is mindenről született. A megfigyelt fajok:
szén-kék-barátcinege, mezei veréb, citromsármány, meggyvágó, szajkó, zöldike, őszapó, vörösbegy, fácán, fekete rigó, egerészölyv, karvaly, nagy fakopáncs, róka, őz, na és két kóborkutya...:(

Még néhány próba....

2010-11-25T13:06:00.000-08:00

Nyestem tegnap éjszaka nem adta fel hogy az áhított csemegét megszerezze...
A rendszerem viszont minden próbálkozását katonásan rögzítette...:)

Megvagy !!!

2010-11-24T10:35:00.000-08:00

Aki néha néha betekint az oldalamra az tudhatja már, hogy egy ideje (váltakozó ambíciókkal...) próbálkozom infracsapda felállításával és az ez általi fotózással. Sajnos a dolog koránt sem ilyen egyszerű amilyennek hangzik...Rengeteg a buktatója, de talán annál édesebb a gyümölcse....
Amióta 3 hete megjelent a nyest a padlásunkon, ismét felállítottam a csapdát, immáron stabilabb körülményeket teremtve a rendszernek.
Íme egy "werkfotó" amin a nyest még én vagyok...:

Miután minden a helyére került és lepróbáltam a rendszert, vártam... 1 hétig semmi. Majd az egyik vaku beadta a derekát... Valami érintkezési probléma lehetett, kiiktattam...Aztán ujabb 3 nap várakozás....
Ma este későn értem haza, a párom már azzal fogadott hogy a padláson óriási buli van... Nem bírtuk ki reggelig hogy ne nézzük meg a gépet... És hosszú idő után elkészült az első infracsapdás felvételem ! :))) :

Jól látszik hogy a kis zsivány nem ám a neki kijelölt úton (jobbról) ment a tojásokért, hanem a nem várt bal oldalról közelített !
Sebaj , nekem így is tökéletes !:

Remélem hogy találkozok még vele, mindenesetre engem most nagyon boldoggá tudott tenni életem első nyestje :))

Éjszakai zörejek....

2010-11-12T10:32:00.000-08:00

Egyik éjszaka különös hangokra keltem...Apró lábnyomok gyors egymásutánban a fejem felett ugy 2m el, a padláson.. Azóta majd minden este, vagy hajnalban megjelenik a "kísértet"... Gyanakvásom már az első megfigyelésem napján beigazolódott: Természetesen nem természetfeletti jelenségről, csupán egy "kis" ragadozóról, egy nyestről van szó.. Hogy mit keres azt pontosan nem tudom, talán egerek, madárfészkek után kutat (ilyenkor?) . Mindenesetre már azt is sejtem hogy hogyan jutott be a viszonylag jól zárt padláshelyiségbe: a nyári melegben a tűzfalon lévő kis ablakokat kinyitottam, azóta is nyitva maradtak. A nyest pedig bizony a merőleges falon is képes felmenni ! Ugy bizony, ezt a saját szemmel láttam, amint a szemközti kőporos iskola falán éjszaka felszalad ! Szóval az ablakok maradtak, én pedig "suttyonban" fel felcsempészek neki egy egy tyúktojást esténként...remélve hogy egy nap még szép fotóval ajándékoz meg érte...:)

...és megint a tónál...

2010-11-06T23:09:00.000-07:00

Ma Attilával már dél magasságában a lesnél voltunk. Akadt még némi "csiszolnivaló" a lesen, a cölöpökről leeresztettük a tómederbe. Igen a tómederbe, mert a víz már a les előtt volt 2m el az őszi lehalászás miatt.
Gyönyörű őszi napsütés volt, a madarak pedig elég hamar kezdtek visszaszállingózni. Sajnos valahogy pont megálltak "lőtávon" , el tudtam volna még képzelni hogy közelebb jöjjenek.:

Egy fiatal rétisas okozott még némi izgalmat a tavi világban, de ezen élmény a hatalmas távolság miatt kép nélkül maradt...
Később ,egy már-már "szokásosnak" mondható jégmadár szórakoztatott minket, bár ilyen szép fényekben még nem fotóztam soha. Már csak "fűszer" volt a csőrében a kishal..:

Naplementekor pedig kipróbáltam a gépemre kattintva Attilának a Sigma 300-800 as ágyúját...:

Majd csomagolás közben/után besétált egy nagy kócsag még a les elé, a 400 as ba is csak állítva fért bele. Sajnos ekkor már tényleg nem volt fény..:

Összességében elégedetten indultunk haza, bár véleményem szerint ezt a tavat még közel sem "aknáztuk" ki...és tartogat majd még számunkra meglepetéseket, szép képeket.

Az elfelejtett muflon...

2010-11-03T09:25:00.000-07:00

Kazsu Atti barátom invitált a minap muflont fotózni a Mátrába. Ekkor villant át az agyamon hogy nekem mintha már lenne olyanom....Na de hol? Gyors keresgélés a gépembe, majd ráakadtam az elfelejtett muflonos képre, amit náluk csináltam még tavaly....Olyannyira megörültem neki, hogy rögtön megtettem a novemberi címlapnak..:)

Újra a tónál...

2010-11-02T14:22:00.000-07:00

Jó régen nem jelentkeztem már. Szaporodó munkáimmal, ügyes bajos dolgaimmal vagyok elfoglalva, sajnos kevés idő jut mostanában a fotózásra.
Ma hajnalban , hosszú idő után ,ismét kilátogattam a vízi lesemhez, mindenféle előzmény nélkül, rábízva magam a vak szerencsére...hátha az őszi madárvonulás az objektívem elé csábít valamit. Még sötétben a lesben voltam, némi nádvágó akció után vártam a napot és a madarakat. Sajnos meg kellett megint hogy állapítsam, a felkelő nap csak igen későn világítja meg a kis öblöt amire néz a lesem. A madarak pedig mintha csak a napot követték volna, míg oda nem sütött, nem nagyon jöttek a les közelébe. "Csak" egy kis vöcsök pár szórakoztatott a napfelkelte előtt, ISO 1600 on nagy dolgokat nem kellett hogy várjak tőlük:

Aztán lassacskán kezdtek a "közelbe" húzódni a madarak. Nagy kócsagokat, gémeket , kárókatonákat láttam, na meg persze egy bütykös hattyú családot amint a napi betevőjük után kutakodnak:

Sajnos a kócsagoknak a vízszint még magasnak bizonyult, mindössze a nád tövébe merészkedtek még reggelizni:

Csak idehaza láttam hogy az egyiknek a lábán jelölő gyűrű van..:

A másiknak pedig az árnyékos oldalon volt egy sikeres fogása, amiről még dokumentum képet tudtam készíteni:

Ezután némi csönd, majd olyan dolog történt velem,amit egyszerűen nem akartam elhinni ! Erre pár hónapja még napokat, sokszáz km eket, súlyos forintokat, időt stb szántam, mindhiába, most pedig itt van az orrom előtt ! IGEN , szó szerint az orrom előtt ! JÉGMADÁR !

A kis zsivány a lesemet használja beülőnek, innen horgászik illegálisan ! :) Persze gyorsan objektívet cseréltem , majd a fix 50 essel nem egészen 15 cm ről fotóztam a párásodó üvegen át. Hihetetlen szerencse, óriási élmény volt a szemében felfedezni a leskunyhómat...:

Röviddel ezután "felugrott" majd a vízbe csapott. Sajnos eredménytelenül ült fel a lesem tetejére. Ezután még láttam halat fogni a kis vöcsköt is, sajnos elég messze:

Érdekes hogy amiért mentem (új átvonuló megpihenő fajok stb) azokat egyáltalán nem láttam, sőt, récékből mindössze egy pár tőkést sikerült felfedeznem...ez még a sütőbe is kevés...:) No de ez nem szokatlan ebben a "szakmában", amit vár az ember az nem jön, helyette kap valami egészen mást...és ez így van rendjén...

Tápiószecső

2010-09-09T23:12:00.000-07:00

Sanyi barátommal alig vártuk, hogy amikor évente egy alkalommal lehalásszák a tápiószecsői tavak egyikét, végre ott fotózzunk a parton a lessátorban. Ahogy a víz összezsugordik, úgy a madarak is egyre jobban koncentrálódnak a könnyű zsákmány reményében. Idén öten voltunk fotósok, míg a többiek 2-3 napig, addig sajnos nekem csak a mai nap jutott. Délelőtt míg a halászok dolgoztak, felállítottuk sátrainkat, hogy a munka végeztével már nyugodtan tudjuk várni a madarakat. Egy egyenes sekélyebb partvonal mellett döntöttünk, sajnos e panorama felvétel az egyenes tekintetében kissé csalóka:

Régóta tervezem hogy a magam készítette lessátorról csinálok egy felvételt,ugyan most az álcázás miatt nem sok látszik , de azért íme:
(legalább nem tudják a prototípust holmi gyártók lekoppintani..:)) )

A halászok elvonulta után röviddel kezdett ígéretesen beindulni az élet. Először egy barázdabillegető majd egy guvat keresgélte a betevőjét a sátram mellett:

Majd fél óra múlva lassan elkezdtek visszaszállingózni a szürke gémek, nagy kócsagok, sajnos tisztes távolságot tartva a sátrainktól, a mélyebb vízben kerestek és találtak táplálékot:

Ezután egy fiatal búbos vöcsök testvérpár adott okot az exponálásra, nyugodtan úsztak el sátraink előtt:

A vízimadarakat figyelve rá kellett jönnöm hogy a sátrainkat sajnos nem a legjobb helyre vertük fel. Madarainknak esze ágában sem volt otthagyni a mélyebb vizet, hamarosan rájöttem hogy miért. Ők ugyanis mennek a halak után, és a mélyebb vízben is kitűnően tudnak vadászni. Alig hittem a szememnek hogy az egyik szürke gém mekkora csukát fogott ki a vízből ! Illetve az elején még nem volt ennyire lefutott a dolog, hogy most a gém fogja megenni a csukát, vagy a csuka fogja a gémet lehúzni a víz alá....:) Lenyelni nem bírta, de tartani sem sokáig...vissza vissza tette a vízbe, de akkor meg a hal vergődött őrülten... Óriási csata kezdődött:

Még 6-7 perc után sem volt számomra egyértelmű hogy mi is lesz ennek a vége, de aztán csak helyreállt a természet rendje:

Rövid pihenő után egyszer csak felborult a tó nyugalma, az összes madár mintegy parancsszóra felrebbent és hangos kiabálásba kezdett... Az égre tekintve azonnal feltűnt egy hatalmas test: réti sas !

Madarunk nyugodtan bevitorlázott, majd egy hirtelen forduló után......

.....lecsapott a vízre és egy hallal távozott ....:

....hogy a túlpartra leszállva azt biztonságosan elfogyassza:

Szerencsére a szögkereső zavarása ellenére is sikerült néhány értékelhető képet készítenem erről a fenséges madárról ! :)

A sas távozása után nemsokára ismét helyreállt a tó rendje.:

Viszont engem 16 óra felé hazaszólított a munka...:( Így csak Sanyi képeiről tudom hogy lemaradtam a lenyugvó nap csodálatos fényeiről, melyekhez még egy búbos vöcsök és egy jégmadár adott némi plusszt..:(

A másnap hajnal újra a tónál talált, de csak 7 óráig tudtunk fotózni amikor is megjelentek a halászok... Szerencsére ennyi idő is elég volt hogy az én beszállómra is beüljön a jeges egy "tücsökreggeli" erejéig..:)

A nap hátralevő részét pedig elmosta az eső....:(
Sajnálom hogy vízi madár közelre nem jött a sátrunkhoz, de a látvány és az élmények, no meg a sas... , kárpótol az elmaradt közeli kócsagos képekért...:))
Jövőre ugyanitt !

Randevú a jégmadárral

2010-08-28T13:02:00.000-07:00

Hazánk egyik legszínpompásabb madara , a vízpartokhoz , tavakhoz ragaszkodó jégmadár. Alulról narancssárgás hogy a vízből nézve beleolvadjon a nap fényébe, felülről égszínkék hogy a ragadozók elől beleolvadjon a víztükörbe...Igazi "remekmű". Nem csak ezért fáj rá a fogam már régóta, hanem mert "könnyen" látható kishallal vagy békával a csőrében és ez kétségkívül jól mutat a képen. Sajnos a mi környékünkön még a vizek mellett is ritka és kiszámíthatatlan. Ezért örültem meg nagyon, amikor fotós barátom Endre felhívott, hogy a tavalyi Duna holtágon ismét megtalálhatók a jegesek. Ma reggel 6:30 ra volt megbeszélve a találka a Szentendrei szigeten. Odaérkezve egyből az jutott az eszembe hogy ha jégmadár lennék, bizony én is csak ilyen helyre költöznék...:

Rövid keresgélés után fel is fedeztük az egyiket, amint egy vízbe bedőlt fa tetejéről fürkészi vadászterületét..:

Igazi vadregényes holtág, a kedvenc helyük egy befolyó melletti beszállófa. Ide vertük fel sátrunkat is..:

Sajnos már reggel látszott, hogy ma a nap támogatására nem számíthatunk..sőt, néha az eső is rákezdett... Szerencsére ez a vízhez szokott madarakat egyáltalán nem zavarta, rövid idő után meg is jelent az egyik a beszállófán:

Lélegzetemet visszafolytva figyeltem és fotóztam, de hamar rájöttem hogy felesleges a nagy óvatosság... Annyira bele volt feledkezve a vadászatba, hogy egyáltalán nem érdekelte hogy 8-10m ről fotózzák. Csak a vízre koncentrált percekig, majd egy hirtelen mozdulattal belevetette magát a Dunába majd kishallal a csőrében szállt vissza a helyére.:

Ezután a kishalat pár oldalra csapkodással "lepofozta" és lenyelte. Pár perc múlva pedig egy békát zsákmányolt, sajnos ezt pont az ellenkező irányba "intézte" el, így kép erről nem készült... Később még a sátram tetejére is felszállt , majd volt hogy ketten is megjelentek előttünk. Kb másfél óráig tudtuk őket fotózni, ezután kissé ritkult a látogatásuk és engem is hazaszólított a munka... Csodálatos élménnyel és képekkel lettem gazdagabb, köszönet érte barátomnak Szabó Endrének !

Üzekedés

2010-08-09T13:12:00.000-07:00

Július vége , augusztus eleje "köztudottan" az őzek nászának az időszaka. Ebben a két hétben a "szerelem mindent legyőz" elv abszolut érvényesül, félreállítja még az óvatosságukat is. Főképp a fiatal bakok "őrülnek" meg ilyenkor, de az egyébként alig látható "matuzsálemek" is előbújnak rejtekhelyükről a szerelem reményében.
Tanuló év ez nekem, eddig még sosem csaltam be őzet síppal, na talán majd most...
A vadhívás CD sokszori meghallgatása és a síp beszerzése után "felkészülten" indultam őzet hívni.
Az első 4-5 alkalommal nem sok sikert értem el, hiába fujkáltam a sípot tenortól a basszusig a hang minden tartományában több helyen is...:( Egy kóbor macskával próbáltam önbizalmat szerezni, amely az egércincogásomra ezerrel szaladt felém, majd felismerve az átverést, ilyen morcos képet vágott:

Vadőr barátaimtől tudtam meg hogy valszeg kicsit késik az üzekedés. Viszont kezdtem kiismerni a helyeket, láttam hol mi mozog. 1-2 napra rá már láttam amint bak és suta együtt "lógnak" . Majd a bak kissé lemaradt, így takarásból próbáltam hívni ugy 200 m ről. A bak elindult felém de olyan 60-70m re megállt és végül a biztos suta irányába indult tovább.

Másnap vadőr cimborámmal beszéltünk meg hajnali találkozót, 5 kor már a területen voltunk. Egy viszonylag nyugodt tarlón próbálkoztunk, nem eredménytelenül.... Még napfelkelte előtt 2 suta és egy róka keresgélt tőlünk ugy 200 m re. Magam is meglepődtem hogy a süldő róka ilyen távolságról is kitűnően hallotta jól bevált egércincogásomat, majd vágtázva indult felénk...meg sem állt ugy 25m ig...:)
Sajnos fény hiányában csak ilyen képre futotta...

Rókánk a gép hangjára sértődötten távozott a közeli fasorba, ahonnan pár perc múlva egy suta kergette ki és el.. érdekes látvány volt..
Állítólag a gidát is megtámadja, ezért a suta reakciója...hmm, nem tudom hogy valós e, de az biztos hogy rókánknak nagy szerencséje volt velem, nélkülem alighanem le lett volna tartóztatva...
A nap érkezése után hívni kezdtünk, pár percre rá óvatlan tavalyi kis bak szaladt a dombtetőről egyenesen felénk. Hihetetlen volt hogy egészen 10m ig jött, és miután tényszerűvé vált hogy sutára még csak nem is hasnonlítunk, azután is nehezen hitte el hogy átverték.

Hazafelé indultunk, de félúton megálltunk még egy tarlón ami két kukorica között helyezkedett el. Ismét hívni kezdtünk, majd kb 10 perc után a szemközti kukoricásból is egy fiatal bak jött ránk. Ő egy fokkal óvatosabb volt, beállt egy fotóra majd miután kiszúrt magabiztosan távozott...

Nem tudom lesz e még módom idén bakot behívni, de sokmindent tanultam a kalandokból. Pl azt hogy a komolyabb bakok már az elején párt találnak és azt nehezen hagyják ott. A sípos "csalás" inkább a fiataloknál működik jobban.
Az igazi öreg matuzsálem bak fotó még várat magára...

Nyári forduló

2010-07-16T13:11:00.000-07:00

Jó ideje nem jelentkeztem már... Ennek oka, hogy jó képet sajnos nem sikerült készítenem mostanság. A magas takarás és a sokfelé fellelhető táplálék nem kényszeríti "magamutogatásra" az állatokat. Magyarul fogalmazva: jó ideje nem láttam semmit..:((( Az itatóm sem úgy működik ahogy azt elterveztem, ennek (egyik) oka hogy idő hiányában képtelen vagyok friss vízzel feltölteni. De igazából amugy sem érezem benne azt a sikert amit mondjuk egy téli nap hozna ugyanott két marék szotyival...Nemrég viszont fordult az év. Ismét rövidülnek a nappalok és elkezdtünk rohanni a tél felé. Szinte el sem kezdődött és nemsokára vége a nyárnak. Szép sorjában megkezdődtek a betakarítási munkák is a határban, remélem egyre nagyobb teret engedve nekünk fotósoknak... Felénk először a repce, majd a búzatáblák vesztik fejüket a vagyont érő gépek előtt..
Ki is mentem néhány alkalommal az egyik learatott tábla szélére "piackutatni"..
Nem akartam hinni a szememnek: A tábla közepén egy gyanús földkupac alól süldő róka lépett ki ugy 250 m re. Pár perc múlva pedig az erdő széléről csatlakozott hozzá egy idősebb, majd némi játék után elindultak vadászni. Természetesen nem felém hanem az ellenkező irányba. Hogy én tavasszal mit össze nem keresgéltem egy jó helyen fekvő kotorék után, és itt volt a szemem előtt a legideálisabb napsütötte helyen ! Így most idén csak egy tájképre futotta itt, némi rókával a háttérben...

Álmatlanul...

2010-06-13T20:43:00.000-07:00

Talán a tegnap esti foci utáni három sör...:) , vagy talán a 35C fokos nyári meleg volt az oka, de ma hajnalban már 3 órakor csak forgolódtam az ágyban, nem bírtam aludni. Egy óra kellett hozzá hogy tetté érjen a gondolatom: bizony én ma meglesem a felkelő napot ! 4 órakor már a mezőn voltam , a felkelő nap pedig tényleg ilyen szép volt:

Illetve még szebb lehetett volna, ha a kép aljában lévő fácánkakas még egy kicsit feljebb húzódik a szalmabálára, ugy a nap közepébe.... de nem tette..:(

Sebaj! Ez így is szép volt, de induljunk tovább, kihasználva a napunk egyre kedvezőbb hajnali fényeit... Egy búzatábla mellett mentem el a patak felé, amikor is egy bakot riasztottak fel lépteim. Kép nélkül maradt ezen élményem...
Elérve a búza alját pedig egy legelő magányos sutába botlottam pár kattintás erejéig. Olyan hirtelen termett előttem hogy nem tudtuk eldönteni hogy melyikünk lepődött meg jobban.

Visszatérve autómhoz egy teljesen másik irányban döcögtem tovább. Pár km el odébb a földút közepén vagy 300m re újabb sutát vettem észre. Nem akartam vele különösebben foglalkozni, de távcsövem segített felismerni a lábai közt mozgó füvet: gida ! Na ez így már más felállás... Kiszállva ,görnyedve közelítettem feléjük. A suta valamit megérzett mert a jó szelem ellenére kissé bizalmatlanul indultak elfelé a combig érő napraforgóban. Ameddig tudtam közel kerültem, majd erre a képre futotta :

Örültem nekik ,mert gidát még nem fotóztam. Ezután békésen elballagtak a nagyobb takarás irányába.
Folytattam utamat, néhány km el később egy terepjáró szegődött a nyomomba. Az egyik terület gazdája volt terepszemlén. Ahogy lassan gurultunk egyszer csak előttem vagy 250m re ismét foltot láttam: róka poroszkált az úton. Gyorsan összeállt fejemben a haditerv: félreálltam majd gyalog követtem a másik kocsit. Tervem bevált: a kocsi hangjára a róka beugrott a repcébe, majd pár perc múlva előjött.Sőt ! Az eddig elfelé menő róka most felém jött! Persze ekkor már kb 60 m re voltam tőle, "képre töltve". Azaz tőlük ! Ekkor láttam amit eddig úgy gondoltam hogy csak a Vukban létezik: öreg kivénhedt róka tanítja vadászni a kicsit !
Fantasztikus volt ahogy az öreg elöl , a kicsi mögötte, ballagnak pont felém ! Aztán mintha az öreg odaszólt volna : "na most figyelj!" , majd egyetlen mozdulattal bevetette magát a repcébe:

Sajnos "árnyékra vetődött"...

Ezután tovább ballagtak felém, de hol bementek a repcébe, hol kijöttek, már nem tudtam megállni hogy ne fotózzam őket:

Sajnos olyan képet nem volt módomban készíteni amin mind a ketten jönnek felém, mert ismét bementek a repcébe és ugy 10m re lehettek tőlem amikor nagy fújtatással "szagot fogtak" és elrohantak.. Sebaj, így is végtelenül elégedett voltam.:)))

Hazafelé már semmi különös nem történt, egy érdekes "tájképet" készítettem még a falunkról pár km ről, 400 as teleobjektívvel...

Végül örülök az álmatlanságomnak, fantasztikus hajnalom volt ! Lehet hogy többet kellene innom ??? :D

Biharugra

2010-06-09T13:13:00.000-07:00

Pár hónapja egy barátom mesélte nagy átéléssel hogy Biharugrán voltak "nyaralni" és milyen szép hely és még jégmadarat is látott ahogy a panzió mellett vadászik a csatornán és hogy és hogy....stb stb... Kb ennél a szónál meg is állt a gondolatmenetem hogy: "jégmadár" ! Milyen régen szeretnék már jegest fotózni, csőrében valami finom falattal... El is határoztam hogy amint időm engedi , "elviszem a családot valami nyugodt helyre" nyaralni...:) Persze ők rögtön átláttak a szitán amint a "gugliba" beütötték hogy "Biharugra"... : halastavak, madárvárta, nemzeti park...stb találatok egyből elárultak ,hogy itt bizony aktív madárfotózás készül...
Nos, most ide kellene beszúrnom a jégmadarat a hallal, de ezt most az olvasóm fantáziájára bízom...:( Sajnos a dolognak nagyobb lett a füstje mint a lángja...:(, a rossz idő nemcsak a fényeket tette tönkre, de a méltán híres madárvilágot is inaktívvá tette. Ezen kívül rá kellett jönnöm hogy ezen a csodálatos vízi világon nagyon nehéz fotós szemmel és technikával fogást találni. A halastavak és az egész környék ugyan valóban teli van a legkülönfélébb madarakkal és állatokkal, de ezt maximum a megfigyelő toronyból távcsővel lehet érzékelni. Ez pedig a jó képhez nagyon kevés... De lássuk időrendben:
csütörtök: eső
péntek : eső...de már nem bírtam magammal és kiültem egy tábla szélére leselkedni..

szombat : eső....na jó délután kezdett kisütni a nap...

Aztán este csak kiültem egy madármegfigyelő toronyba "madármegfigyelni"...

Igazán jó képet nem sikerült készítenem, bár jópár gém és kócsag húzott el előttem.

Vasárnap pedig jöttünk haza, de előbb még csináltam pár képet a faluban. Apropó falu! Nem tudom leírni hogy milyen érdekes kis település is ez. Mintha megállt volna az idő a '70 es években, rendkívül csendes és nyugodt itt az élet, de mindamellett megvannak a mai kor "modern vívmányai" is. Előbbire azt értem pl hogy átmenő forgalom = 0, azaz teljesen természetes dolog hogy a kócsagok gémek stb "menetrendszerint" közlekednek a falu légterében vagy pl majd minden villanypózna tetején lakott gólyafészek van, de pl itt aztán semmi sem érződik abból hogy a fecskéink veszélyesen fogyóban vannak...Majd mindenkinek van traktora és a kiírás szerint "élelmiszer jellegű bolt"-ban lehet választani a két kosárnyi árukészletből...
Biharugra nagyon rendezett, tiszta és barátságos, e tulajdonságait és útjait sok település irigyelné. Kis parkok, játszótér, utcatáblák, rendőrörs stb mintha csak a Balcsi parton lennénk...csak a házak kora és a beruházások hiánya árulkodik arról , hogy bizony e vidék csak a töredéke összegből gazdálkodik... De azt hiszem talán pont ennek tudható be hogy még megvan a maga varázsa...

Végül de nem utolsó sorban mit tanácsolok az ide induló fotósoknak? Jó időben menjenek..:) és ha tehetik inkább az őszi madárvonulást válasszák, a fokozottabb látvány érdekében. Vagy a legjobb ,ha helyismerettel rendelkező valakivel felveszik a kapcsolatot, aki esetleg tudja azt amit nekem 4 nap alatt nem sikerült kiderítenem... Ősszel én nagy valószínűséggel ismét megpróbálom !

A homokbánya

2010-05-28T22:27:00.000-07:00

Nemrég megérkeztek a várva várt gyurgyalagjaink a kókai elhagyott homokbányába. Igen, gyurijaink, ugyanis ez a színpompás madár az MME Kóka Csoportjának a "címermadara" , ahol én is madárvédelemben tevékenykedem egy ideje. (www.mme-koka.hu) A bánya még érkezésük előtt fel lett készítve egy közös munka folyamán, kiigazítottuk a partfalat és gaztalanítottuk a telepet, hogy érkezésükkor a legnagyobb rendben legyen minden.
Ma hajnalban már korán kimentem és a lessátor felállítása után néhány beszálló ágat tettem ki nekik. Napfelkeltével egyre aktívabbak lettek, majd hamarosan neki is láttak a napi teendőknek, mint pl. a fészkelőhely kitakarítása..:

Hamar észrevették az új , kényelmes "kiülő ágat" ami persze némi területi vitára adott okot, nem kis örömömre..:) :

Persze azért nem csak csupa veszekedés az életük, jut idő a romantikára is... :

Sőt ! Rendkívül érdekes, ahogy a hím ajándékkal kedveskedik a tojónak és néha egy egy finom falatot hoz neki az áhított szerelem reményében:

Nem is értem hogy az embereknél miért nem elég ehhez egy lódarázs.....:)) De tény hogy náluk működik a dolog, a jutalom nem marad el..: (Elmúltál 18 éves? Ha igen lapozz tovább...)

Szóval így zajlik gyurgyalagjaink élete, köszönik jól vannak. Remélem hamarosan az utódokról is készíthetek pár felvételt...:D

Rókakölkök...

2010-05-23T10:24:00.000-07:00

Pár napja Szabó Endre fotósbarátom bejelentkezett,mégpedig hogy az általa ismert tavalyi róka kotorék lakott, és ha gondolom menjek és próbáljak meg kisrókákat fotózni, neki már sikerült. Sajnos az általam ismert kotorékok vagy lakatlanok, vagy fotózhatatlan helyen fekszenek, így örömmel fogadtam a tippet. Tegnap hajnalban már a helyszínen voltam , de annak ellenére hogy az első májusi hajnalt köszönthettem napsütésben, a kölykök és így a képek is elmaradtak...:(
Ma hajnalban ismét bepróbálkoztam....sajnos felhős idő volt, némi esővel, így nem sok reményt fűztem a dologhoz. A gépet is eltettem, félve a beázástól. Úgy 8:30 körül járhatott az idő, amikor elkezdtem csomagolni. Az utolsó utáni pillanatban pillantottam meg egy pár vörös fület a magas fűben, amint éppen odébbvándorol pár métert..:) ...... Ugy 30 percig maradtak kint (ketten voltak), de elég álmoskás hangulatban voltak, nélkülözve minden akciót. Így be kellett érnem "sima" rókakölyök fotókkal a magas fűben, bevallom nagyon örültem nekik..:)) Mégegyszer köszönöm a tippet Endrének !

a májusi eső aranyat ér....

2010-05-15T23:00:00.000-07:00

Hűű, de gazdag lenne kis országunk ha a fenti állítás igaz lenne.... Nem kell bemutatnom a mostanában esedékes időjárási viszonyokat olvasóimnak, hetek óta folyamatosan esik az eső, országszerte árvizek, viharok tombolnak, elárasztva mindent.. Lassan nekem is pszihológus kell, hogy fel tudjam dolgozni ezt az állapotot...pedig mi még nagyon szerencsés helyen lakunk...
Szakorvos hiányában dacolok a rossz idővel és meg akarom mutatni neki, hogy csak azért is kimegyek fotózni. Így a ma reggel ismét a tónál talált, bár különösebben jó képet nem csináltam de íme pár érdekesség:

Aztán 10 óra felé rákontrázott az idő is és hatalmas felhők lepték el az eget.
Ez sem tudott visszatántorítani hogy délután még ne nézzek kicsit szét a területen, de ekkor az esőben már csak egy ázott, fáradtan felkelő őzbakot sikerült találnom, félig téli félig nyári "szerelésben":

Próbálkoztam még némi makróval is, de nem akartam szétáztatni a gépet és hamar feladtam ezt a műfajt is. Hazaérve és kiszállva a kocsiból hangos kiabalásra lettem figyelmes. A tavalyi fakopáncs odút amely a szomszéd szilvafája törzsében van, egy seregély vette birtokba. (a fa azóta félig ki lett vágva, de a törzs megmaradt..) Hangos, változatos kiabálással és szárnyait verdesve szinte "kérte" hogy fotózzam le..:) Természetesen ez nem nekem szólt, de egy ilyen szép nászruhás példányt vétek lett volna kihagyni. Egy kisteherautó hátuljában rejtőztem el az eső elől, és hallgattam ahogy ez a szép madár a sárgarigótól a jegesmedvéig mi minden hangot tud utánozni...

csúcs egy család..

2010-05-14T22:01:00.000-07:00

Ma délután ismét a csukokhoz mentem, remélem nem fogja megunni a kedves olvasó őket..., én nem tudtam. Valszeg már a fiókanevelés, etetés ,project mehet, mert szüntelenül kapkodták el előttem a rovarokat, nem kis örömömre.. Egy tövisszúró gébics párnak is megtetszett a vadászterületük, mert (bár kissé messzebb) néha meg megjelentek a lucernatábla szélén pár perc fürkészésre...

Főpróba a vízi lesnél...

2010-05-08T23:01:00.000-07:00

Ma hajnalban már 4:40 kor kint ültünk a lesben. Sajnos még némi munka várt ránk, ezért még egy fél órát zörögtünk, szöszöltünk...(állványfej rögzítés, szunyogháló stb..) A reggel szép ködös, párás tófelszínnel köszöntött ránk, viszont a madarak valamiért egész délelőtt kerülték a les környékét..:( Sajnos a nagy távolság miatt így igazán jó képeket nem tudtunk készíteni, de a cél inkább a les próbája volt, ami sikerült is, mert jópár dologra rájöttünk közben. Megfigyelt vízi madarak a lesből: szárcsa, kis vöcsök, tőkés / cigányréce, szürke gém, vörös gém, nagy kócsag, búbos vöcsök, bütykös hattyú. Távozásom után (10 ó) a madarak is közelebb merészkedtek a leshez + Sanyi kolléga később egy vidrát vélt felfedezni , aminek azért a jövőre nézve igen megörültem...

Délután a magam készítette mobil lessátrat akartam tesztelni, ezért kerestem egy erre alkalmas helyet. A választás igen jól sikerült, egy cigány csaláncsúcs pár vadászterületére keveredtem... A les is és a Sigma 1,4x konverter is jól vizsgázott a felhős időben, bár még lesz mit javítani a "csukos" képeken....

Minden-ki valakié.....

2010-05-04T22:44:00.000-07:00

Érintetlen természet? Ugyan... Ebben a világban már szinte minden fel van osztva és minden valakié...Ennek lehet éppen jó és rossz oldala is, nekem szerencsére most a jót sikerült megtalálnom...
Történt ugyanis hogy nemrég a vácszentlászlói tavi lesemet látogattam meg. Sajnálattal állapítottam meg hogy valaki széttörte az ajtót, leszedte az ülőkét, besározta az üveget stb.. és sajnos mindezt nem "pont előttem" tette...grrrrrrrrrrbummmmm
Arról nem beszélve hogy a "sporthorgászok" a nádat kivágva betelepültek szinte a les mellé..:( A víz szintje is kb 80cm t csökkent, a madarak száma pedig jelntősen visszaesett. Nem fért kétség hozzá: innen menekülni kell !

Les fel utánfutóra, a kiszemelt hely egy, a közelemben lévő tavi világ: a tápiószecsői halastavak. Ezek közül 1 tavon lehet horgászni, a többi pedig elkerített halnevelde, igazi madár és vízi paradicsom. A tulaj (egy igen barátságos és természetkedvelő úriember) útján sikerült eljutnom egy, már régebb óta ott fotózó taghoz, legújabb barátomhoz Takács Sanyihoz. Nem kellett hosszú idő hogy kiderüljön, a párhuzamos idiotizmus micsoda barátságokat szül...:) néhány nap múlva mindketten az áprilisi 10 C fokos vízben találtuk magunkat lesépítés közben... Ez ma már tényleg jó vicc és emlék, de akkor annyira megviselte a lelki világomat hogy még werkfotót se csináltunk róla...egyszerűen szétfagytunk ! De a cél elérve: les áll a cölöpökön. Az újabb munkanap werkfotóit lentebb láthatja a tisztelt publikum,mondjuk ez sem az egyszerű kategóriába tartozott...:)
A főpróba most hétvégén lesz, szval "ne menjenek messzire, reklám után visszajövünk ! "

"egy jó háttér fél siker"....

2010-04-25T21:04:00.000-07:00

...című mottóval indultam neki ma hajnalban fotózni egy közeli repcetáblához. Igazából csak találomra mentem ki hogy egy kicsit szétnézzek, mire a repce teljesen kinyílik addigra hátha találok egy olyan helyet ahol rendszeres vendég az őz. Igen az őz, ugyanis egy repcéből figyelő őzbakos képre fáj a fogam már régóta...

Autómat a domb egyik oldalán hagyva, a repce szélén indultam a domb túloldalán lévő völgybe, de figyelmetlenségem 3 sutát riasztott el.:( akik a patakon átkelve csak a túloldalon álltak meg. A dombtetőről távcsövezve viszont egy őzet még sikerült felfedeznem a völgy aljában, örömmel állapítottam meg hogy ez BAK ! Szóval adott egy repcetábla, mellette egy szántó. Lent az őz, fent meg én... Lesz ebből repcében fotózott őzbak? Lett...csak fordítva...: Óvatosan a repcébe helyezkedtem majd lassan elindultam lefelé, őzem pedig a szántóban felfelé...Kb 20m re megállt tőlem és kíváncsian figyelt, sajnos a szerepcsere miatt én voltam a repcében és ő a szántóban, így a belógó "virágok" miatt az utolsó pillanatban sikerült egy ilyen képet készítenem erről a pompás fiatal bakról..

1 kattintás után azonnal a patak túloldalára vágtatott. Még fiatal volt az idő és más ötletem nem lévén, követtem őt. A túloldalra átverekedve magam a nádason szintén egy repcetáblát találtam. A szélében egy villanykaró tövében hallgattam egy csaláncsúcs énekét és vártam hátha történik valami...

Történt... Épp indulás előtt gyanus mozgásra lettem figyelmes. Hihetetlen hogy mennyire el tudnak rejtőzni az őzek ebben a hasig érő repcében is.. Tőlem ugy 50m re egy másik bakot vettem észre, amint óvatosan a tábla aljába igyekszik. Sajnos nem teljesen felém jött ezért elég távoli képet tudtam csak róla készíteni, na meg ugye a repce sincsen még kinyílva...

Utána még láttam a sutákat is, de szintén elég messze tőlem. Majd a "kezdetnek nem volt rossz" gondolattal indultam haza. Végül is találtam egy helyet ahol repce is van és őzek is vannak. Remélem máskor sikerül tényleg jó képet készítenem egy repcéből kukucskáló bakról.
Hazafelé egy sárgabillegető örvendeztetett még egy képpel:

Az alábbi képeket pedig még délután készítettem a faluban jövet menet..:
A gólyák az egyik újabb utcában fészkelnek egy pózna tetején, jövetelüknek kifejezetten megörültem mert jó ideje nem fészkel Dányban gólya. Nem zavartatták magukat, a falu közepén a frissen levágott fűben keresgélték a napi betevőt... kisfiam és az én nagy örömömre.:)

2010-04-18T23:28:00.000-07:00

Több mint egy hete szinte folyamatosan esik az eső. Nagyon elég már belőle... Hihetetlen de valahogy a fotózás Istene mégis elintézte hogy pont hétvégén kisüssön a nap..:) Ma reggel már napfelkelte előtt kint voltam a réten. A hangulat a szokásos nyugodt, párás hideg hajnali hangulat volt, fácánokkal nyulakkal stb. Az egyik kakast a nap első sugaraival sikerült fotóznom a vizenyős réten, érdekes látvány a torkából kiszökkenő lehellete..:) Sajnálattal állapítottam meg azonban hogy a fű rendkívüli gyorsasággal nő, így a tőlem 20m re lévő rétihéjából sajnos semmit sem sikerült már látnom. Egy időre lehet hogy más helyet kell hogy keressek, mert róka nem mutatkozik, az őzek pedig csak tőlem messzebb bukkannak fel. Talán a nemsokára kinyíló repce adhat némi támpontot a megújulásra..?
Az itatómat is meglátogattam a hétvégén és sikerült is az első madarat egy csilpcsalpfüzikét megfotóznom rajta. Majd fél órára rá a másodikat is, egy fekete rigó személyében...Örültem nekik, nem hiába dolgoztam vele.. Remélem hamarosan itt is beindul az élet...

Madárgyűrűzés Farmoson

2010-04-17T12:43:00.000-07:00

Régóta tervezem hogy meglátogatom a farmosi nagy nádast, a Tápió vidék egyik gyöngyszemét. ( http://www.tapiovidek.hu/tapio/tapio.news.page?nodeid=1367) Relative közel van és nagyon gazdag madárvilággal rendelkezik, nem is értem miért nem voltam még ott... Természetesen ennek megfelelő védelmet is élvez. Az MME Kóka Csoport tagjaként hétvégi madárgyűrűzésre voltam hivatalos, így összekapcsolhattam a kellemest a kellemessel.
6 felé érkeztem, majd kb fél-egy óránként jártuk körbe a kékbegy tanösvényen felállított hálót, kismadarakat keresve és találva. Nádiposzátákat, nádirigót és egy nádisármányt fogtunk, majd puha rongyzacskóba csomagolva vittük a gátőrházhoz ahol mérés, szemrevételezés, jegyzetelés után gyűrűztük meg őket. A nap "csúcsfogása" egy spanyol gyűrűs (MADRID) nádiposzáta volt, amely kuriózumként boldogított bennünket, de főleg a természetvédelmi őrünk jött olyan lázba, hogy szó szerint "madarat lehetett vele fogatni"...:))

Áprilisi tavasz

2010-04-04T21:44:00.000-07:00

Idén a húsvéti ünnepek korán, április elejére estek, alkalmat és szabadidőt kínálva az erdő-mező kerülésre..:) Szerencsére az idő is támogatott ebben,a napsütéses de még csípős hajnal már a mezőn talált. Róka, cigány csaláncsúcs és fácán volt amire leginkább számíthattam "képileg", de imádom a les fedezékéből csak úgy csendben figyelni is az ébredező természetet. A fácánkakasok már kezdik hallatni hangjukat és lehajtott fejjel bókolnak a tyúkok kegyeiért, a csaláncsúcsok szikrázó énekükkel veszik birtokba területüket és dalolnak a tojóknak, a nemrég még összetartó őz rudli kettes hármas csapatokra osztódik, a bakok fejdísze lassan eléri idei végleges méretét hogy elkezdődhessen barkás agancsuk tisztítása, a nádas felett pedig barna rétihéja keresi zsákmányát, de rajta kívül már javában megérkeztek a rét egyéb vendégei is: bíbicek, örvös galambok, seregélyek húznak el előttem és végre meglátom idei első fecskémet is.. Ahogy gyönyörködök a természetben és közben azon gondolkodom hogy sajnos ez a mai megint egy "mindent láttam de semmit sem fotóztam" nap lesz, egyszer csak a jobb oldalamról ugy 30-50 m ről egy bak néz felém. A szél jó volt, így jól sejtettem hogy bakunk rövid bizalmatlankodás után kijjebb merészkedik. Legelészését nagyszerű ellenfénnyel nyugodtan fotózhattam, de rövid reggeli /- torna után eltűnt a nádas biztonságában. Sajnos róka valahogy mostanában nem jár, egyik este pedig egészen sötétedésig kint maradtam. Így van ez általában: amire számít az ember az nem jön, helyette kárpótol a természet valami váratlannal.:)

Erdei lesemet is időközben sikerült befejeznem, alkalmi kis segítőmmel a kisfiammal pedig az itatót is feltöltöttük..:) Köszönet neki érte, nélküle nem ment volna..:)Egy eltöltött óra után megállapítottam hogy a "madárroham" egyenlőre még várat magára....

Tavaszi készülődés...

2010-03-21T22:11:00.000-07:00

Itt van a tavasz, itt van újra ! Immáron hivatalosan is ez a tavasz első napja és ez most már a hőmérő higanyszálán is meglátszik, ma kb 12-15 C fokig kúszott fel, ragyogó napsütéssel fűszerezve.:) Nagyon jó érzés kifulladni látni a nemrég még annyira várt téli hideget és havat. Hiába na, az ő idejük egy időre lejárt... Olvasómat el kell hogy keserítsem: mostanság nálam mégsem a nyíló virágoké, az előbújó rovaroké, a visszatérő madaraké a főszerep, hanem az előkészületeké. Az előkészületeké hogy később legyen mit és hol fotózni. Vércse műfészek állítás, fészkelő oduk kihelyezése, leshely- itató átépítés , vártamadaraknak leságak kihelyezése stb "projecteken" munkálkod-tam, -ok. Remélem munkám majd egy szép napon meghozza gyümölcsét... Azért csak akad egy kis plusz ide is...: nyestem vissza visszatér a padlásra,hogy a kihelyezett tojásokat elfogyassza, a padlásra ahonnan nemrég levonultam "technikailag" mert az akkuk nem bírták a hideget 1 napnál tovább, de hamarosan újabb "offenzívába" kezdek hogy képileg is megörökítsem a tojástolvajt ! A lenti videon jól látszik ahogy rövid szimatolás után "megjelöli" a területét...vagy csak a munkámat értékeli?? :)

Szeszélyes március...

2010-03-07T19:58:00.000-08:00

A mai hajnal ismét a nádas szélén talált.. Gondoltam hátha napfénnyel is sikerülne rókát fotóznom. Csípős hideg volt, de gyönyörűen sütött a nap, így igazi kora tavaszi érzésem volt. Rókát nem láttam, de rajta kívül sokmindet: nyúl, fácán, őzek, nagy őrgébics, bíbic, vadludak, ölyvek, stb na és ma sikerült megpillantanom az idei első örvös galambot. Ez valahogy szintén egy mérföldkő nekem, már ami a tavaszt illeti... Már majdnem indultam, amikor is egy nyúl ballagott felém, bevártam amíg csak befért a gép keresőjébe...:) Ideálisabb körülményeket nyúlfotóra aligha kívánhattam volna...
.................
Délután ismét visszatértem sikereim helyszínére. Csak pár óra telt el, de a tavaszi idő igazi télire változott, sűrű hóeséssel fűszerezve, végleg eltörölve bennem a tavaszi "feelinget"... Ugyanabba a bokor tövébe ültem és csak vártam, figyeltem a márciusi hóesést. Korán volt még, unalmamban elkezdtem egércincogni, mire a nem várt oldalról egy róka futott felém. Valahol nem messze lehetett tőlem de takarásba, sajnos mire a géphez nyúltam volna, már nagyon közel ért és meglátott....Sértődötten vetette be magát a nádasba.. Mérgelődtem a figyelmetlenségemen, mert még elég jó fények voltak a szép rókafotóhoz. Szerencsére nem kellett hogy sokáig őröljem magam, mert ugy 200m re távcsövem lencséjén át újabb rókát vettem észre. Ismét cincogás, majd szívdobogás a torokba, feszült figyelem ahogy a koma a fehér hóban fut felém... Szerencsére jó szelem volt, így megfelelő távolságra tudtam beengedni a rókakomát... A gép hangja viszont nem tetszett neki, szél alá futott , majd miután rájött hogy átverték, ő is elszaladt.... A róka után még egy felém tartó őzrudlit követtem a keresőn át, de a lehetetlen fényviszonyok csak egy dokumentum fotóra voltak jók...
Hazafelé még a ködbe burkolózott faluból kikukucskáló templomtorony adott okot 2 kattintásra...Elfagyott ujjakkal, de elégedetten indultam haza a metsző szélben , a friss márciusi hóban...

No megint róka...:)

2010-03-06T18:55:00.000-08:00

Tegnap este "piackutattam" egy kicsit egy nagy nádas mellett és sikerült 2 rókát felfedeznem , igaz tőlem jó messzire... Persze ez még közel sem volt garancia a mai sikerre, de gondoltam egy próbát megér ! Imádom ezt az állatot, annyira más mint a többi ! Fotózásához a kitartás és helyismeret mellett nagy adag szerencse is kell, de talán ez emeli számomra témáim között az első helyre.
Annyira a "haditervre" koncentráltam (fény, szél, róka stb) hogy elfelejtettem a gépen átállítani a "RAW" file minőséget....így a majdnem sötétben elkapott "JPEG" rókából "csak" ezt bírtam kihozni...

Tavasz...

2010-02-28T14:40:00.001-08:00

Holnap március 1.
Bár naptárilag még nincs itt a tavasz, de nyoma sincs már a nemrég még mindent uraló térdig érő hónak. Szép volt a tél (idén különösen) de amikor az ember először beleszagol a tavasz illatába, onnantól már csak Őt várja !
Így vagyok ezzel én is, ennek megfelelően kissé "tavasziasítottam" a blog arculatát egy tavalyi kedves emlékű dürgő kakasos képpel. Már várom a hajnalt amikor ismét találkozhatok vele...:)

békamentés 2010

2010-02-27T21:03:00.000-08:00

Idén első alkalommal vettem részt a Farmosi békamentésben, melynek keretein belül először is egy terelő kerítést kellett kiépítenünk, hogy a telelőhelyükről a Farmosi nagy nádas felé induló békák ne tudjanak a veszélyes főútra kimenni. Az állatok a kerítésbe ütközve az ott elhelyezett vödrökbe esnek, ahonnan majd mi, a lelkes békamentők segítik őket át a forgalmas úton....
A munka oroszlánrésze jutott nekem, hogy a szakadó esőben az eseményt fotókkal dokumentáljam...:)
(azért építettem kerítést is..:)
Bővebb info és több kép a honlapunkon: http://mme-koka.hu/images/galeria/bekamentes2010/index.html

Róka összefűzve....

2010-02-19T12:36:00.000-08:00

Csináltam egy "3 in 1" képet a múltkori rókáról. Fogadjátok szeretettel ! :)

Rejtély a padláson......

2010-02-16T18:30:00.000-08:00

Egy öreg , lakatlan ház, elhagyott gazos udvara, sötét padlása ,még nappal is izgalmas hely az újdonságot, valami "rendkívülit, érdekeset" kereső fotós számára, nemhogy éjszaka.... Aki pedig nyitott szemmel jár a világban, az olyat is észrevehet ami egyébként nem túl feltűnő... Egy ,a végén "kilyukadt" tojás, némi madártoll ott "ahol a madár se jár" , érdekes hullatékok stb ...kb ennyi volt ami ugy 2 hete felkeltette a figyelmemet. Gyanúm tegnap éjszaka végre beigazolódott ...:)))

Egy régen várt nap...

2010-02-14T14:03:00.000-08:00

A tegnapi rigós sikereken felbuzdulva ma ismét csak úgy nekivágtam erdőnek mezőnek, hátha látok valamit. Nem kellett sokat menjek, hogy 5 rudli őzzel is összetalálkozzak. Ebből 3 helyszínen sikerült képeket készítenem. Téli ,barkás őzbakos képem még nemigen volt.. Hazafelé egy régebb óta ismert, szalmakazlas helyen vártam be az estét, hátha látok valamit. Ez a valami igazából róka lett volna, amit már kb ötödszörre próbálok alkonyat felé lencsevégre kapni különböző rókásnak vélt helyeken. A szelem jónak ígérkezett, mégis felültem az egyik kazal tetejére, hátha onnan jobban látok. 1 órai várakozás után már épp azon gondolkodtam hogy ha itt nincsen róka, akkor hol van? (gondoltam hogy hátha behúzódnak a falvak közelébe, ahol könnyebben kaját találnak..) amikor is megláttam a nádból kilépő ravaszdit ugy 250m re.... Először megjelölte a területét a hullatékával, majd elindult felém. Mivel régen él a fejemben egy kép, amin a róka éppen egerészik és felugrik, ezért próbáltam nem "rászólni", hagy viselkedjen természetesen. Egyszerre csak megállt, szimatolt, hátrarugózott, majd hatalmasat ugorva , fejjel szó szerint beleállt a hóba...:) Nagyon vicces látvány volt, majd pedig egy pocokkal a szájában húzta ki a fejét a hóból, amit jóízűen fogyasztott el.Ezt megcsinálta 1 perc után mégegyszer, ezután elfelé indult el tőlem, amit már nem tűrhettem... Szájjal "rácincogtam" mire felkapta a fejét és elindult felém. Ugy 30m re lehetett, amikor is megállt és felém nézett. Ekkor exponáltam, de nem tetszett neki a fényképező hangja és elindult tőlem el,"szél alá". Mivel magasabban voltam nála, nem fogott szagot, így folytatta az egerészést olyan 70m re ,ugyanolyan eredményesen mint ahogy ezt eddig tette. Sajnos már elég késő volt ahhoz hogy igazán jó képet készítsek róla, de a régóta megálmodott "repülő rókás" képet azért nagy nagy örömömre sikerült elcsípnem..:))

rigókergetés...

2010-02-13T13:39:00.001-08:00

A többször látott őzcsapat miatt ma Tura felé jöttem haza munkából. Őzeket nem, de rengeteg fenyőrigót láttam a város központjában a kastély mellett. Ezek az "elvetemült" fürdőzők alig várták hogy végre jöjjön egy kis olvadás és máris be a hólébe...:) Sajnos ezt a fürdős részét egyenlőre nem sikerült lencsevégre kapnom, de még futok vele majd pár kört. Viszont sikerült szőlőrigót is fotóznom, és egy "eltévedt" seregélyt aki jobb híján beállt a fenyőrigó csapatba...
A hóban meglapult nyúl és "kiugrási kísérlete" + az őzek , még a múlt hétvégi barangolásunknak a csekély eredményei...

Hevesvezekény

2010-01-30T23:10:00.000-08:00

Kazsu Atti barátom régóta invitált vezekényi lesébe fotózni, de sajnos az idő nem volt a legkedvezőbb. Eddig.... Most már viszont 2 hete hó és hideg , mára pedig országos havazást mondtak.. Kajánk is volt már jópár napja kitéve a kunyhó elé, ugyhogy elvileg minden adott volt egy jó kis sasfotózáshoz. Reggel induláskor hatalmas havazás fogadott, ennek ellenére kb 6:30 kor már a lesben voltunk. Érdekes, hogy ide csak később ért el az ítéletidő, hófúvás formájában..
Először szarkák meg dolmányos varjak estek neki a dögnek, majd kicsit később megjöttek az ölyvek is. Mire kivilágosodott tőlünk párszáz méterre beszállt 2 parlagi sas is. Sajnos hiába vártunk egészen délig, nem mutattak hajlandóságot hogy közelebb jöjjenek. A nap támogatására ma délelőtt sem számíthattunk. 12 felé a hideg és a fénytelenség így minket is hazaparancsolt... Hazafelé Samuraiom érezhetően otthonosan ballagott a helyenként 30 cm es szűz hóban....

dunaparton...

2010-01-24T22:04:00.000-08:00

Szombat esti ötletem, miszerint meg kellene hogy látogassuk a leányfalui faházunkat, nem várt gyors sikert aratott a család körében...Így aztán összekapcsolhattam a kellemest a még kellemesebbel..:)) Ma rövid nyaralólátogatás és ebéd után a parton találtam magam, nem titkoltan jégmadarak nyomában... Jegest nem, de egy érdekes kis "bukómadarat" sikerült felfedeznem a vízen. Majd áttekintve a túloldalra fehér réceféléket láttam. Kompzás és cserkelés után sikerült pár képet készítenem , mint kiderült a kis bukókról, majd üldögélve a parton tovább két kerceréce úszott el "előttem" (csak a Duna közepén..). Visszafelé ballagva pár süvöltővel találkoztam, hazafelé tartva a kocsival pedig a mosolygó naplementében gyönyörködtünk az autópályán némi takarásban. Aztán hirtelen eltűntek a napot takaró fák és egy otromba füstölgő torony került be a képbe pont a nap elé, hogy pár perc múlva már csak ő uralkodjon a nap helyén...A sors mintha csak kérte volna tőlem hogy álljak meg a leállósávban és fotómmal én is kiabáljam a világnak hogy ha nem vigyázunk, így törli el az ember a természetet majd vele együtt önmagát is... Vajon még nem túl késő?? .......... Ezen egészen az isaszegi templomig gondolkodtam ahol azért pár esti kép után sikerült a gondolatvilágomat végül pozitív irányba terelnem, mindamellett hogy eleget tettem a sors kérésének is...

végre nap...

2010-01-23T22:21:00.000-08:00

Hosszú idő után esett egybe a hétvége és a napsütés, ami kettő kombinációja ismét a lesbe hívott.(más kérdés hogy konkrétan "ide" csak rövid ideig süt be a nap..) Új vendég sajnos nem érkezett, a régiekről pedig már van pár fotó, de azért csak bátorkodok feltenni róluk még néhányat...

kamera....

2010-01-19T11:20:00.000-08:00

Pár hete sikerült beszereznem egy vadkamerát, de sajnos még csak most sikerült vele használható felvételt készítenem... (Még keresem a beállításokat..) A nemrég esett hó és a könnyű zsákmány reménye ismét idecsalta a madarakat...:)

Január 10.

2010-01-10T12:11:00.000-08:00

Sajnos ma egyáltalán nem volt fotózni való idő, ezért a délután folyamán csak szétnéztem egy kicsit a területen, hogy hová tudnám majd a tavasszal megépíteni az új lesemet... Azt a lest ami a mostaninál jóval komolyabb lesz, "víz gáz központifűtés kábel tv , telefon , internet"...:) ..... helyett...., tágasabb helykínálat + üveg nélküli fotózási + fekvési lehetőséggel is fel lesz vértezve terveim szerint. Van egy nemrég kivágott erdőrész bennehagyott öreg fákkal, amivel már egy ideje kacérkodok, ma ide látogattam ki. Nagy örömömre már les nélkül is tudtam fotózni, méghozzá odujukat tisztogató (vagy éppen építő?) fekete harkályokat...

MME Kókai Csoport

2010-01-09T08:26:00.000-08:00

Nemrégóta vagyok tagja a Magyar Madártani Egyesületnek, és a Kókai Munkacsoportban tevékenykedem. Ma odúellenőrzésen voltunk, amely keretében kb 50 odú került kitakarításra és ellenőrzésre. A legtöbben cinegék fészkeltek, de találtunk csuszka fészekodut is. Jópárba beköltöztek az erdei egérkék, amiket ki kellett költöztetnünk mert sajnos a vizeletükkel rövid időn belül tönkreteszik az odukat. Öreg kőrisfák között meneteltünk , rókakotorékkal és őzekkel is találkoztunk az olvadó hóban...

újév első lese..

2010-01-04T13:19:00.000-08:00

A hó és a maradék szabadság csak kicsábított a területre...mivel más "korszakalkotó" ötletem nem lévén, ismét a lesbe mentem... A szokásos vendégeim voltak, viszont az itató szélére esett hó adott némi előteret a bőrön csemegéző ölyvnek amit igazából csak itthon vettem észre.

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK !!!

2009-12-31T22:18:00.000-08:00

Új év, új gép...:) A Canon élőképes autofókuszát volt szerencsém nemrég kipróbálni egy 7D vel és elég meggyőző volt... Sokkal pontosabb AF ezzel a funkcióval, + több Mpixel = élesebb, szebb képek. A Canon család legolcsóbb ilyen változata az 50D. Szerencsére az egész csereberét sikerült az év utolsó napján pár óra alatt lebonyolítanom..:) Hazafelé örömömben vettem pár üveg pezsgőt és elkaptam a felhőbe burkolózott holdat..

látogatás a vízi lesemnél

2009-12-28T13:18:00.000-08:00

Ma kilátogattam a méltatlanul elhanyagolt vizes lesemhez a vácszentlászlói tóhoz. (kb 3x voltam kint itt a nyáron, de mindig esett az eső..:( ) Igazából csak sétálni mentem olyan 10 óra felé, meg "piackutatni", hátha látok valami érdekeset. Aminek megörültem, hogy a víz szintje apadt vagy 50 cm t, és a tó majdnem teljesen be van fagyva csak a lesem előtt nem...(itt van a befolyó patak) A lesbe beülve megpihenve egy kékes rétihéja szállt le a túloldalra..persze az üveg tiszta kosz volt még, így csak dokumentáltam a gépemmel az eseményt. 1 órát maradtam még hátha visszajön, de semmi érdekes nem történt,(szarka, dolmányos varjú) pedig a víz elég biztatóan alacsony.. Utána sétáltam még egyet, majd visszafelé ballagva "sajnos" észre kellett vennem hogy egy nagy kócsag repült el a les elől..:( Szval csak látnak benne ők valami fantáziát, ugyhogy akkor én is megpróbálok majd nagyobb figyelmet szentelni a leshelynek. Hazafelé egy kékcinkét láttam érdekes pozícióban és egy bütykös hattyút amint fejjel lefelé keresgélt, meg a lenyugvó nap színjátékát egy fasoron..
(a mókusos kép tegnap készült a tápiószecsői tavi sétámkor...)

erdei lesnél

2009-12-26T16:59:00.000-08:00

A karácsonyi szabadság és vele együtt végre a napsütés újra a lesbe csábított. 11 felé mentem ki és kb 15 óráig maradtam. A meleg ellenére (az egy héttel ezelőtti -20 hoz képest a mai +10...) nem hagyott alább az érdeklődés az etető iránt már ami a magevőket illeti..(a cinege "trió" és a fácánok már állandó vendégeim..), viszont az ölyvek és a rókák kevésbé látogatják ebben a melegben a helyet. Ma is volt itt 4 egerészölyv, viszont csak 1 szállt be a húsra, a többi értetlenül inkább csak figyelt, mintha csak őrizték volna a helyet. Volt is mitől, mert ugy 1 óra felé két holló érkezett, de ebéd helyett ők is végül továbbálltak. Egy karvaly már máskor is rendszeresen "zaklatta" az etető vendégeit, de ezidáig nem sikerült lencse végre kapnom, mert miután halálra ijesztette a kismadarakat (egyszer szószerint is a szemem láttára...) , megállás nélkül továbbállt. Szerencsére a mostani 1 mp es pihenője az itató szélén, elég volt 2 kattintásra..:) A további lesből látott fajok a mai napon: nagy fakopáncs,citromsármány,mezei veréb,cinege "trió",őszapó,fenyőrigó,fekete rigó,
Sajnos azonban rá kellett jöjjek a les hibáira is, nevezetesen hogy nagyon az erdő tövében van és sajnos a fény már délután felé nem világítja meg megfelelően a helyet..:( Ugyhogy elhatároztam hogy át fogom helyezni valami nagyobb tisztásra, de hogy hová az egyenlőre még számomra is rejtély...

Nagyvadas területen

2009-12-20T21:02:00.000-08:00

Pisti barátommal rég elterveztük hogy ha leesik az első hó, teszünk egy kis sétát a Pilisi Parkerdőnél... Ez egy közelben lévő 15000 Ha os kiemelkedő vadgazdálkodású nagyvadas terület, ám "informálódni" kell az esetleges vadásztatásokról.. Erre a napra nem volt kitűzve vadászat, így (elvileg) zavarás nélkül nekiindulhattunk az erdőnek. Éjszaka friss hó esett,így nagy élmény volt a több km es séta a térdig érő hóban.., amely során főképp dámokat és gímeket láttunk, leginkább az "etető mellé koncentrálódva".. Hát igen, hó esetén már csak így megy ez.. Ezen kívül 1 disznó és 1 róka színesítette a palettát, ám ezekről fotó sajnos nem készült.
4 óra után "kellemesen" elfáradva értünk haza erről a szép téli sétáról..
Ezúton is köszönet a Pilisi Parkerdő dolgozóinak !

Végre hó !!!.....

2009-12-19T19:51:00.000-08:00

Hát leesett amire már nagyon várt a természetfotós....végre hó ! Ráadásul elég hirtelen és nagy hideggel párosulva, a hőmérő akár -15 C fok alá is kúszott. Vártam már ezt az időt nagyon. A lesnél etetve hetek óta + hideg + hó... stb ugyhogy végre ugy gondoltam hogy most megcsinálom az "év képét"...
Sajnos el kell keserítenem a kedves olvasót, a mai napom akár a "Harcom az üvegre fagyott párával" címet is kaphatta volna... Pedig állat az lett volna, de képtelen voltam mit kezdeni az üvegre folyamatosan ráfagyó párával. Mindent kipróbáltam, a páramentesítő spray től kezdve a 12V os hajszárítóig...Ami mondjuk nem rossz (nem is jó..) viszont nagyon zavaró és hangos... Jöttek fácánok (köztük egy eddig ismeretlen sötét színezetű tyúk ), ölyvek, kismadarak stb de amint elkezdtem az üveget törölni, elmentek...Ugyhogy átfagyva , egyetlen értelmes kép nélkül, 4 óra leselkedés után hazajöttem....
Hát, ilyen is van...:(

Beköszöntött a hideg.

2009-12-13T08:45:00.000-08:00

Amilyen hirtelen ment át az idő nyárból őszbe, olyan hirtelen köszöntött be a tél. 1 hete még + 15 C fokot mértünk, ma reggel pedig már fagyra ébredtünk, és a jövő hétre akár -10 C fokot és havazást is ígérnek a jósok ! De sebaj, legalább még jobban beindul az élet az etetőnél...a havat pedig már alig várom...végre egy kis zársebesség !:D
Ma délelőtt elég sok kaját sikerült kivinnem, marha belsőség, tök, alma, kukorica stb.. Kb 12 re értem ki és 16 ig maradtam. Az úton odafelé süvöltőkkel találkoztam, sajnos képet nem tudtam róluk készíteni, örülök hogy végre itt vannak. A leshez érkezve elég nagy "élet" fogadott: cinegék, ölyv, fakopáncs, fácánok stb.. Az egyik fácán egész 10 m ig bevárt, csak ezután tűnt el a sűrűben nagy duzzogva.. Kaja kihelyezés, üvegtisztítás, elhlyezkedés...várakozás... 1 órán keresztül "csak" a cinege "trió" szórakoztatott (szén,kék,barát). Nap hiányában leginkább csak nézegettem őket. 14 óra felé egy ölyv érkezett, de eléggé bizalmatlanul kerülgette az etetőt. Röviddel utána egy ezidáig itt nem látott fajt jegyezhettem fel : a közép fakopáncsot. Vele egy időben 1 kakas és egy tyúk jött kapirgálni. 15 óra felé az egyik kémlelőnyíláson rókát vettem észre. Reménykedtem hogy hamarosan megjelenik a húsnál is, de sajnos maradásomig ez nem történt meg.:( 15:30 felé mintha egy villám csapott volna le , egy karvaly vágódott szinte szó szerint az etetőbe, majd karmai között egy széncinegével távozott...Természetesen mindez 0,5 mp alatt, és pont objektívcsere közben..:( 15:45 felé 2 holló érkezett, de ölyvünk távozásra bírta őket, majd maga is elrepült. Sajnos a rókát mint említettem hiába vártam így aztán, a sötétség beáltával , jól megfagyva hazajöttem... Összességében elég eseménydús délután volt, de sajnos ez az elkészült fotókon nem látszik...Bízok a jövő heti hóban, na és a napban már végre hogy így 3 hónap után nem csak munka közben süt majd ki...

visszatekintés az erdei leshez...

2009-12-12T12:21:00.000-08:00

Fény nélküli, hideg ,felhős téli napokon az ember több időt tölt a szobában mint azt kellene... Így vesztem el én is a számítógépem "Mbyt ai" között , ahol találtam még egy pár érdekes képet ami a lesemnél készült, van ami télen és van ami nyáron...

még pár fotó a tegnapról...

2009-12-07T13:52:00.001-08:00

etetőnél...

2009-12-06T22:55:00.000-08:00

Tegnap sikerült szereznem némi marha belsőséget...úgy egy fél utánfutónyit...
Mivel hidegebb időkre elrakni nemigen tudom, így úgy döntöttem hogy már most kiviszem az etetőhöz az egészet lesz ami lesz, bár a multkori csúnya rühes róka miatt most pihentetni akartam a hús kivitelét, mert gyanúsan eltűntek a fácánok a környékről. No de ha már a hús itt van....
Ma reggel sajnos a "szokásos" ködös, "esőláblógatós" idő fogadott. Csak délben tudtam kimenni, családi elfoglaltság miatt. Sajnáltam mert biztos voltam benne hogy a lesnél már élet-halál harcot vívnak az oroszlánok a gepárdokkal a húsért ! :) Kiértemkor meglepően elég csend fogadott úgy 1 órán keresztül. Majd megérkeztek a menetrendszerű cinkék (kék,szén, barát), utána pedig egy egerészölyv. Sokat nem teketóriázott, rövid körültekintés után "lecsapott" a húsra.. Sajnos a nap még ekkor sem támogatott fényileg.:( Mivel a les körül elég szűk a távolság, így a 70-200 4 IS sel fotóztam. Örültem neki, legalább végre élesben is kipróbálhattam az új szerzeményemet.. A körülményekhez képest nagyon jól teljesített, alig várom hogy végre napfényben is kipróbálhassam... A 400 assal csak 1-2 portrét tudtam készíteni, de eléggé kis sebességgel.. Olyan 15 óra körül érkezett egy karvaly, de mire felemelhettem volna a gépet, el is tűnt. Rá 20 percre egész csendesen "betopogott" a les elé 2 kakas ! Fantasztikus volt ahogy tőlem balra 10m re az ölyv ebédel, szemben a cinkék, jobbra pedig a 2 kakas ! A kakasok 10 perc múlva eltűntek a sűrűben, az ölyv pedig csak tépte meg téptea húst....Hihetetlen hogy egy ilyen madár mennyi húst képes bezabálni... Sajnos ekkor már fény is alig volt, és "mikulásbulira" hívott a haza...így ki kellett hogy jöjjek a lesből. Ölyvem sértődötten távozott... Kár, mert szerintem fél órán belül róka is jöhetett volna, de hát első a család... Sebaj, így is szép névnapi ajándékot kaptam...:) Köszönöm szépen!

szarvasbőgés

2009-09-27T21:45:00.000-07:00

Elérkezett a szeptember, vele együtt a várva várt szarvasbőgés. Sajnos elég nehezen indult az idei, talán a szokatlanul meleg idő miatt. Egy új baráttal vágtam neki az idei "csavargásnak" a Pilisi Parkerdőbe. Messzire nem akartunk menni az erdőben Pistivel az esetleges vadásztatások miatt (mondjuk napközben már talán ez nem annyira jellemző..) , így is bőségesen volt látnivaló. Sajnos olyan igazi "megálmodott" éles "párátfújó" bőgő szarvasos képet nem sikerült készítenem, de elsőre nekem ez sem rossz. Pláne ha figyelembe vesszük hogy a bőgő bikák leginkább a sűrűben szerették hallatni a hangjukat, így az erdő "fénytelensége" miatt, ISO "sokon" is csak 1/50 körüli záridőkkel dolgozhattam...Na de beszéljenek inkább a képek...

egy augusztusi hajnalon...

2009-08-16T16:06:00.000-07:00

Múlt héten hatalmas eső lepte meg a környékünket, és egy kb 100m átmérőjű tó alakult ki az egyik közeli tarlón. Rajta többféle madarat is véltem felfedezni, récéktől a cankókig, de járt erre barna rétihéja és bíbic is. Napok óta tervezett fotózásomat ma hajnalban végre véghez vihettem. Először a tó mellé telepített mobil lesemből figyeltem és fotóztam a cankókat, récéket. Szerencsés napos hajnal volt. Majd miután lassan hazafelé indultam volna, gondoltam hogy kitekintek az egyik kukorica tábla sarkán, ekkor lépett ki egy suta a kukoricásból...2 kattintást engedett, de nekem ez is elég volt.:) Már csak hab a tortán hogy hazafelé ballagva a földúton, egy egerésző rókát pillantottam meg, és lévén hogy jó szelem volt, egércincogással egészen vagy 20-30 m re sikerült becsalnom, így szabad szemmel is jól láthattam a hajnali pára áztatta bundáját...Én is eláztam a hasalásban, de ezt egy cseppet sem bántam...:) Szerencsés reggel volt a mai ! :)